Tőkei Nóra: egy percig nem bánom, hogy motoros lettem
Töci vagyok, egy 600-as Hornet, alias Bogárka boldog tulajdonosa és büszke tagja a Motoros Társadalomnak.
Pici kislány korom óta vonzott ez a világ, a Motoros Világ! Mindig csodálva néztem, áhítoztam a motorok után, ha jött egy mindig megálltam, megvártam, néztem utána… Álmodni sem mertem arról, hogy valaha én is motoros leszek…
Nálunk senki nem motorozik a családban, apám ifi korában MZ-t hajtott, de az akkor volt, olyan rég volt, talán igaz sem volt… nekem nincs testvérem, motoros bátyám, öcsém, semmim. Barátaim, haverjaim sem voltak soha motorosok, így testközelből egyszer sem ismerkedhettem egyetlen vassal sem, utas pedig pláne nem voltam soha.
De valahogy mindig, tudat alatt ott motoszkált bennem a motor. Sokszor volt olyan érzésem egy csodás tavaszi napon, hogy de jó lenne motorozni… amikor még csak közelről sem láttam motort, csupán elsuhanni. Vagy csak úgy, megérintett az érzés. Ha jó napom volt azért, ha rossz azért. Valahogy mindig ott volt, a szívemben, a lelkemben…
De lányok, nők vagyunk, tudjuk, a motorozás nem egyszerű, főleg nem a mi esetünkben. Kislány korunkban anyáink-apáink intelmei, tiltásai, amik akadályoznak ezen terveink kivitelezésében, nagylány korunkba pedig a jövő tervezése, barát, barátok, tanulmányok, stb.. ami gyakran gátat szab annak, hogy egy vasparipa hátán teljesedjen ki az ember lánya…
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Ezt én is átéltem. Úgy volt, hogy már nem leszek soha igazi motoros, csak maradok, amolyan lélekmotoros… hiszen, mindig volt valami akadály. Éppen egy munka, anyagi terhek, párkapcsolat, stb…
Aztán elérkezett a lehető legalkalmatlanabb pillanat az életemben, rossz hónapok, probléma hegyek, tartja a mondás, a gond csőstől jön… jött is. Nos, ennek a rossz időszaknak a kellős közepén egy szép szeptemberi reggelen arra ébredtem, hogy én ma megteszem az első lépést afelé, hogy motoros lehessek. Most, vagy soha!
Kedves Töci!
Szíves és utólagos engedelmeddel lementettem a cikkedet a kislányomnak, inspirációként. Most lesz 8, megveszik a vasakért. Nem árt, ha olvas majd egy-két dolgot, az apjának kamaszkorában úgyse hisz majd, és a Te írásod egy nagyon jól megfogalmazott, nagyon inspiráló dolog! Széles utat, jó egészséget kívánok, vigyázz magadra! Üdv szeva:
Vidék