Sárga csikó kalandoroknak – Kawasaki Er-6n 2012 Teszt
Vannak motorok, amikkel ha találkozik az ember, azonnal kalandorrá válik… Hát ez ilyen.
Azzal kezdődött a sztori, hogy a tesztvas a nagy országbeli túrakaravános bolyongásában megkésve érkezett másik x motor társaságában, és miközben a fiúk pajszerolták le a vasat az utánfutrinkáról, eleredt az eső. A teherautó utánfutó persze nem volt alacsonyan, meg örvendezett is a szállító, hogy jajdeklassz, amikor a vizes meredek fém járólapon kell fel-le tologatnia a vasakat – így csöndben drukkoltam, és segítettem levonszolni a járgányt, hogy végre megkaparinthassam.
Persze nem ő volt a legelőször lerántható vas, hanem úgy középen kuksolt, de legalább csak kicsit áztam el, azt is lábról. Mert a csóringer motoros újságíró persze lukas csizmában ácsorog az esőben, majd a pocsolyában is ugyebár, mert vadul koncentrál a talicskájára, és nem a lába elé néz.
Még több kép a galériában!
A motor kb. másfél napig volt nálam, jellemzően a kalandorságára ez idő alatt volt esőben motorozás, orkánban motorozás, bukósisakban muslicahaddal motorozás, darázstalálkozó, és amikor fotóztam a vasat, még meg is álltak, hogy mi a gond, kell-e segítség? Megköszöntem szépen, és mondtam, csak fotózkodunk, igazán kedves. Szóval kalandos másfél napunk volt együtt, vizes zoknival és mindenfélével kombinálva.
Külsőségek: rettenetescitromsárga elegáns feketével. Valahogy mégis normális összhatás ránézve (pedig én nem szeretem se a sárgát, se a kolbászzsír metált motoron), és az elvetemült színnek hála, ezt a vasat még tükörből is jobban szúrják ki az autósok. Kifejezetten segítőkész volt vele a forgalom, és még ha nem is ordító vas, a színe miatt elég jó észreveszik.
