fbpx
CsajokEdina motorozni tanulKiemelt

Örökre beszabadultam a forgalomba!

 

Beértünk a macskaköves utcák labirintusába, ahol a srác nem vette észre a kötelező haladási irány táblát és rossz felé ment. Szerencsémre, vágtam a dolgot és szabályosan kezeltem a helyzetet. Megvártam a többieket egy helyen, ahol meg szabadott állni.

Folytattuk az utat, nemsokára helyet cseréltünk és én mentem elöl. Ennél a pontnál elöntött egy fura félsz, de próbáltam nyugodtságot erőltetni magamra. Egészen más a helyzet, amikor az ember elöl megy, és őt követi mindenki. Valahogy nagyobb felelősség… Legalábbis számomra.

 

Pár esetben azt éreztem, hogy na, itt biztosan hibát vétettem, de nem hagytam eluralkodni magamon a képzelgésemet, mint a múltkor. Úgy voltam vele, lesz ami lesz, szépen végig csinálom az egészet.

Halovány megkönnyebbülés öntött el, amikor azt hallottam, hogy menjünk vissza a rutinpályára. Már csak egy kicsit kell kibírni, nyugi kislány! – mondogattam magamban.

Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik.
Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé!
Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.
5 lépés a motorozás felé ingyenes e-book

Amikor visszaérkeztünk Pomázra, begurultam a pályára, leállítottam a motort, majd leszálltam róla, és hatalmas kő esett le a szívemről. Ernyedten vettem le a fejemről a sisakot, és szedtem le a kezeimről a kesztyűket.

Az oktatóm és a vizsgabiztos kiszálltak a kocsiból. A vizsgabiztos, ugyanazzal a mosollyal a szája szélén adta a kezembe a vizsgalapot, mint egy órája és közölte, hogy „Na végre, sikerült, megvan a jogosítványa”. Most nyugodtan vezettem, ez érezhető volt számukra is. Majd’ kibújtam a bőrömből!

A srácnak sajnos nem sikerült a vizsga, kezdve az elején elkövetett meggondolatlan hibája miatt. Kezet fogtunk, majd megvártuk az oktatónkat és visszaindultunk a szentendrei motoros suliba. Nekünk kellett visszavinni a gépeket.

Mondanom sem kell, milyen állapotban vezettem: a motor és én, pár méterrel a föld felett jártunk, sőt a fellegekben is. Egész úton, visszafelé úgy vigyorogtam, mint a vadalma… De legalább, aki látott, remélem, mosolyt csaltam az arcára!

0 0 votes
A cikk értékelése

Irj cikket a Csajok a motoron oldalra!

Peyton

Rácz Edina

A tanítóképző főiskola elvégzése és a Nők Lapjánál töltött gyakornoki év után 2010-2019 között volt a Csajokamotoron.hu újságírója.

Subscribe
Visszajelzés

guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x