fbpx

Motorral a honfoglalók nyomában

Egy mosonmagyaróvári motoros májusban nagy túrára készül. Útra kel Kazahsztánba, hogy megkeresse a magyarság ott élő távoli rokonait.

A mintegy tíz-tizenkétezer kilométeres utat Ukrajnán és Oroszországon keresztül fogja megtenni Vígh János, méghozzá három hét alatt. Az utazás részleteiről, előkészületeiről kérdeztük.

− Honnan jött az ötlet, hogy elindulj Kazahsztánba?

− A sztyeppét és a sivatagot, valamint a honfoglaló magyarok útvonalát mindig is meg akartam ismerni. De, persze ezek csak indokok ahhoz, hogy útra keljek… Az ott élő magyarokkal Bíró András Zsolton (a Kurultáj rendezvény szervezője) keresztül veszem fel a kapcsolatot. Torgaj megyében, öt településen él a körülbelül 1500 főt számláló néptöredék. Valószínűleg Szagában töltök el pár napot, ha megérkezem Kazahsztánba.

− Egyedül vágsz neki az útnak?

− Nem találtam még egy ilyen őrültet, mint amilyen én vagyok… Ha egymagamban megyek, jobban a részesévé tudok válni a környezetemnek.

János eddigi motorjai

1989 – ETZ
1994 – BMW R60/7
2007 – BMW R 1200 GS

− Három hetet pontosan be kell osztani egy ilyen kaliberű vállalkozásnál. Megtervezted előre útközben az állomáshelyeidet?

− Az útvonaltervezésben Ewan McGregor és Charley Boorman könyve, A hosszabb úton segített, de beszéltem olyan emberekkel is, akik már jártak arrafelé. Ukrajnában és Oroszországban útszéli hotelekben szállok meg, ezeket majd a helyzettől függően választom ki. Kazahsztánban ilyen lehetőségeim nem lesznek, ott nomád módon fogok vadkempingezni. A Kaszpi-tenger és az Aral-tó között lesz egy 600 km-es sivatagi út, ahol örülhetek, ha embert látok… Volgográdban mindenképpen megállok, hogy megnézzem a sztálingrádi csata emlékművét.

− 2009-ben is Ukrajnán és Oroszországon keresztül túráztál. Betérsz most is az ottani barátaidhoz?

− Tavaly két angollal motoroztam együtt Volgográdtól a kazah határig, akik Magadamba tartottak A hosszabb úton című könyv nyomában. Krasznaja Jarban idén is Pável fog vendégül látni, akivel egy helyi kocsmában ismerkedtem meg. A visszafelé úton két orosszal hozott össze a sors a Krím-félsziget felé. Szocsiból indultak a moszkvai Harley-Davidson klub szevasztopoli motoros találkozójára. Három napig utaztunk együtt a fiúkkal, és azóta is tartjuk a kapcsolatot egymással az interneten keresztül. Talán egyszer még Szevasztopolban összefutunk…

− Ezek szerint, már tudni fogod, mi a dörgés a két országban az utakon…

− Mindkét helyen rendesen megfizettem a rendőröknek a tapasztalatlanságomért… Sem Ukrajnában, sem Oroszországban nem kifizetődő áthágni a KRESZ szabályait, mert minden bokor mögött rendőr lapul, és ők sem túlfizetettek… Két típussal találkoztam: aki büntetni akart, és aki csak jó alaposan megnézni a motoromat. Mondanom sem kell, ez utóbbiakat kedveltem jobban! Az emberek segítőkészek, barátságosak és érdeklődőek voltak. Meghívtak a házukba éjszakára vagy egy-egy italra az útszéli pihenőknél.

− Kazahsztánban mire számítasz?

− Autópályák nincsenek, a kazah útviszonyok meglehetősen „szokatlanok” lesznek. De erre bütykös gumival, valamint pót víz- és benzintartályokkal készülök. Az éghajlat is más arrafelé: félsivatagi. Nappal kb. 25-30 °C lesz, míg éjszaka csak kb. 0-10 °C. Mindenképpen vinnem kell moszkitóhálót a rovarok ellen, mert azok ott is vannak dögivel.

János eddigi túrái

Magyarország keresztül kasul.
1998 Törökország (5000 Km)
1999 Olaszország-Franciaország (4500 Km)
2007 Erdély (2000 Km)
2008 Olaszország – Franciaország (4500 Km)
2009 Ukrajna-Oroszország (Kaszpi tenger) (7000 Km)

− Milyen felszerelést viszel még?

− Vizet, ételt három napra, benzint, GPS-t, térképet, telefont, műholdas telefont, sátrat, hálózsákot, szerszámokat, pótgumit, gyógyszereket és végül de nem utolsó sorban ajándékokat.

−A kazahoknak viszel szuveníreket?

− Igen nekik, és azoknak, akik segíteni fognak az utamon. Arrafelé szokás ajándékozni, ha támogatást nyújtanak neked valamiben, de akkor is, ha valaki például szimpatikus a számodra. Magyar jellegű dolgokat viszek, amiknek használati értékük is van.

Ha megjárta Kazahsztánt, itt olvashatjátok Vígh János élménybeszámolóját.

 

Kattints ide: Motoros Film Adatbázis

NaNa

NaNa

Motoros újságírói pályafutásomat 1995-ben kezdtem gyakornokként a Born to be Wild Motoros Magazin szerkesztőségében. 2000-ben államvizsgáztam a JATE BMI Kommunikáció és PR szakán, diplomamunkámat "A Magyarországon kapható motorkerékpármárkák image és a vásárlói attitűdök" címmel írtam. 2006-ban alapítottam meg a Csajokamotoron.hu oldalt. További info itt

0 0 votes
A cikk értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x