Döntéshelyzetben – Honda Hornet teszt
Elhagytuk a kaput, kellemes kanyarka (autóval valahogy hosszabbnak tűnt…), aztán az egyenesben egy kis gázfröccs… uuhh, megint a jóleső levegőtorlódás, kicsit kormányba kapaszkodás… erdő, sziklák, fák, mező, hegyek, lovarda – nahát ott is egy pár lóerő…
Köszöngetős szembejövők, utassal, egyedül… ketten-hárman… Aztán lakott terület, szépen visszavettünk. Megelőztünk egy bömcsit. A fickó kiszúrta, hogy valamiféle nőstény előzte, több se kellet, ragadni kezdett. Jött szépen, előzgetett velünk egyet-kettőt.
Aztán lemaradt. Tetszett, ahogy állva marad a lapos tekintetű bömcsijével… Jólesett a lelkemnek. Gördültünk tovább, a kellemes robbanékonyság az előzéseknél nagyon klassz, néhány apró mozdulattal állva hagyhatsz akárkit.
A nap továbbra is kellemesen sütött, a Duna szépen csillogott és aztán elkezdett fájni a szívem. Közeledtünk Szentendréhez. Vissza kell adni. Nem akarom. Továbbgördülök, mintha elnéztem volna a kereskedést, aztán hazáig meg se állok…, sőt, inkább csak az első benzinkútig, telenyomom benyával, és addig motorozok ameddig ébren birok lenni. Kifulladásig. Most bírnék legalább 2 napig. Megszöktetem. Jönne velem, érzem…
Aztán csak begördültem vele a kereskedés elé, leparkoltam szépen, úgy ahogy illik, a többi mellé. Mintha az enyém lenne, üresben visszatolattam vele, lábbal evickélve. Még ücsörögtem rajta egy kicsit, nehezen akaródzott otthagyni… Aztán lehajoltam, átöleltem a tankját és hallgattam, ahogy beszél. Férfilelkű motor, csak pár szót mondott, nem nyafizott. Lélekben megsimogattam, megcsókolgattam és erőt vettem magamon, otthagytam.
Bementünk. A CéBéeFfecske sértetten ácsorgott bent, olyan féltékeny volt, hogy szólni se tudott. Aztán megint nekiállt nyafizni, dorombolni és billegtette magát. Ráhanyatlottam nyálatcsurgatni, majd amikor más is megnézte megvillant a lelkem mélyén a zöld szemű szörny… Átbeszéltük miként tehetném magamévá és egy hajszál választott el az őrülettől. Nem kicsit.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Lakást nézek kedden, nyugi. Nem megőrülni. Kivár, lehiggad, kibírja egy hétig a döntést.
Legszívesebben megölelgettem volna a srácot a motorozásért, de beértem egy kézfogással. Hazamentem. Megálltam a lakás előtt, és csak ültem a nyitott kocsiban, hallgattam a zenét és nem volt kedvem felmenni a lakásba. Az utakra és a motorokra gondoltam… Ürességet éreztem. Folyt.köv.?
