Clau: eltiltottak a motorozástól szüleim
Mit keresel itt?! – förmedt rám erélyesen. Ééénnnnn? – szóval, motoros oktatást szerveznek itt, és szeretnék jönni, csak nagyon sokba kerül.
Apu benyúlt a farzsebébe, elővette a pénztárcáját és kezembe nyomta a hétezer forintot. Meglepetten álltam, csak a nyakába tudtam ugrani, más nem jött ki a számon, csak, hogy köszönöm.
“De anyádnak egy szót se! Ma nem találkoztunk, a motoros oktatásról sem kell tudnia! Motorra nem adok, ne is próbálj meg kérni rá!”.
Innentől örök szövetségesek lettünk. Iskola után szórólapozásból, újságárulásból egy év alatt 14.000 Ft-ot gyűjtöttem össze. Anyám többször megkérdezte, minek gyűjtök motorra, ha jogsim sincs rá…, de akkor nekem már ott lapult a fiókomban a kis fehér lapocska, mely állati erővel vontatott jármű, és 50 köbcentiméterig motor hajtású jármű vezetésére jogosított fel.
Clau Profilja
Hirtelen megugrottak az árak. A 20 000 Ft-os motorból 50 000 Ft-os lett, és apu nem engedett használtat venni. Az újságárulás, és szórólapos munkák is egyre kevesebbek lettek, a házi feladatok egyre többek és többek, plusz a napi lovas edzések, szóval így nem lett Simsonom soha.
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
Aztán jött egy újabb szerelem – mára a hivatásommá vált, és 1994 óta ebből élek – a fotózás. Idősebb koromra, megértettem, miért féltettek annyira szüleim. Apura való tekintettel nem vettem motort csak a halála után. Így nagymotorral intenzíven 2007 óta motorozok. Kezdésnek 2006-ban egy 50-es Apriliát vettem, majd egy 750-es Honda VFR után jött mostani motorom, a 600-as Fazer.
Sajnos szabadidőm nincs annyi, amennyit szeretnék túrázni, gurulni a cimborákkal, de amikor tehetem, motorral megyek dolgozni, bevásárolni. Még van kb. 7 „nyugodt évem”, hogy elkezdjük a kislányommal a „kötelező” tinédzser-szülő csatákat.
Addig próbálok minden „békés” percet kiélvezni vele, mert a cross-ozást NEM ENGEDEM! Túl veszélyes!