CsaM Önképző Vezetéstechnikai Tréning
A nap vége felé a fáradtság jelei kiültek ránk és mivel a hülyeségért, egyébként sem kell a szomszédba menni, Yama Lovábóóól seperc alatt streetfightert csináltunk! Mókus módjára felmásztam az első bukócsőre, miközben zéé háttal ült a vason és Yama vállaiba kapaszkodva potyogó könnyekkel röhögtem, hogy ebből vajon mi lesz! Jelentem, megcsináltuk az első hivatalos CsaM-tornyot!!! – de ugye valahogy onnan le is kellene jönni és Bara kijelentésére, hogy valaki szedje le Sunny-t, egyszer csak bupu feje berobbant a lábaim közé és villám gyorsan a Lóóóóóról, bupu nyakában kötöttem ki!
Szét röhögtük magunkat, idióta társaság és IMÁDOM őket!!! A CsaM torony szétszéledt, Zéé fotózott tovább, Yama elkezdte lefektetni és felállítani a füvön a lovat Nekem meg elérkezett az az annyira nem várt pillanat, terepszemle… KT1 felhívására, hogy meg kellene nézni milyen a terep errefelé, lelkesen közöltem, hogy én ugyan nem megyek, max. ha visznek! – és egyszer csak azt vettem észre, hogy nem látok ki a háta mögül! Kb. 100 km/h-val hasítottunk keresztül a bokrokon és a szántóföldeken, még „virágot” is szedtünk együtt és mikor visszaértünk a pályára, csak annyit mondtam „Ez egy ÁÁLLLLLAT” és remegő kezekkel lemásztam a háta mögül!
Ezután a remek élmény után, bupuval és tt100-zal elindultunk haza, Yamáék pedig kimentek KT1-ékkel terepre! Ennél a résznél felhasználnám Yama írását, mert ugye mi ebben az időpontban már Óbuda felé riogattuk az autósokat:
„Rosszabbra számítottam, de a Lóóó nagyon rendesen viselkedett. KT1 elmondta a földes út és pocsolyák meg egyéb mezőgazdasági és természeti képződmények kezelésének útmutatását, aztán mentünk is. Még a frissen boronált szántásban is tudok már motorozni! Valaki említette, hogy a puha talajon minél nagyobb sebességgel mész, annál stabilabb lesz a motor mert „felúszik” a kerék – ebben kicsit kételkedtem, de tényleg így van. Tényleg kevésbé csúszkál az eleje és a hátulja. Az ideális sebességet viszont el kell érni, na addig azért oda kell figyelni jobban.
Aztán mentünk még dombra fel meg dombról le, kitaposott és kevésbé kitaposott részeken, egyszer csak elhúztak előre a srácok. Megvártak egy talajvizes pocsolya mellett. És vigyorogtak. Vigyorogtam egyet én is, de aztán valahogy mégse másztak bele sarazni.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Szóval nem is olyan vészes az a földút meg kavicsos murvás emelkedős dolog, mindent meg lehet tanulni. Végül kimásztunk a nullásra és hazafelé vettük az irányt.”
Egy felejthetetlen hétvégét hoztunk össze ismét és óriási élményekkel gazdagodtunk! És megint csak megköszönni tudom Nektek, hogy vagytok, hogy ilyenek vagytok! Tavasszal megismételjük a megismételhetetlent!
