Az első lépések és a felszerelés beszerzése
– Apa! Odaadod a robogót?
– Minek az neked?
– Hát tudod jó lenne gyakorolni mert jövőre lesz egy nagy motorom és én még csak biciklin ültem.
– Aha, persze, lesz. Jól van vigyed.
Jippijó. Akkor nyeregbe! Mint a bilin kiskoromban, úgy éreztem magam. Összezárt lábak, a kormány is olyan közel van és olyan muris az egész robogózás. Na, hát ez a gondolat gyorsan tovaszállt. Egészen pontosan, az első kanyarnál. Bakker ez nem kanyarodik, esküszöm nem az én hibám biztos a robogóval van valami probléma, de nem kanyarodik! Lehet szerelőhöz kéne vinni. Mindenképp szerelő lesz, elvégre én nem lehetek ilyen béna.
Nem árulok el nagy titkot vele, de igen, én voltam ilyen béna. Főútra még nem mertem menni, a bicikli úton elvoltam, eltötyögtem, gurul az a lényeg. Sajnos, hogy mennyivel azt nem tudtam, mert a kilométer óra elromlott a kis járgányon, de a kezdeti egészséges távolságtartásom a motorok felé arra ösztönzött, hogy nem is kell nekem gyorsan menni. Pláne, hogy apu 8XL-es totál karcos bukóját kaptam meg, amin a plexit vagy felhajtottam és akkor az utam végére éhes se voltam, vagy emlékezetből motoroztam. Mindenesetre élmény volt.
Első kanyargásaim egyikekor a felmenőim is követtek, hogy mégis mit művelek én a közutakon. Hát volt egy érdekes, visszafordítós kanyar. Szerencsémre kihalt volt minden, de én a két sávból hármat igénybe vettem kanyarodáskor. Apa meg is kérdezte, hogy tudom-e, hogy nem csatoltak mögém pótkocsit, mert ő még azzal se kanyarodik így. Hát tudni éppenséggel tudtam, de már mint említettem, ez a robogó nem kanyarodik! Azóta se volt szerelőnél, állítom valami baja van!
Robogózásom legszebb pillanata, mikor jöttem haza mamámtól. A bicikli úton hasítottam a port, majd a körforgalomhoz érve hallottam, ahogy motorosok jönnek a városból. Hát gondoltam ezt mindenképp megvárom. Ott ültem a kis robogón, koszos melegítőben tanyáról jövet, retro bukóban és vártam arcomon hülye mosollyal, hogy mikor hallhatom már meg a NAGYokat? Aztán jöttek. És képzeljétek, volt aki köszönt, volt aki húzott neki egy kis gázfröccsöt. Csak nekem! Hát én voltam olyan boldog. Lehet ők is tudták, hogy motoros leszek?
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Lassan leolvad a jég az utakról, reggelente nem kell kaparni a szélvédőt, visszajönnek a madarak, minden virágzik. Alig bírtam kivárni ezt a tavaszt. A tél azzal ment el, hogy eldöntsem, hol is akarom megcsinálni a jogsit, és mi az a védőfelszerelés, amit már mindenképp sajátomként szeretnék hordani a gyakorlati részeknél.
Első és legfontosabb a bukósisak. Nem akarok más összeizzadt sisakjában motorozgatni. Tehát, feladat adott, olvassunk utána mi alapján nézzünk sisakot. El kellett dönteni mennyit tudok rászánni. Ez az első, ezek után az adott árkategóriában a lehető legbiztonságosabb bukósisakot kiválasztani. És ha már nőből vagyok fontos a külső is, és mindemellett a komfort.
Akkor lássuk.
Nincs még vége, lapozz!
Biztonság:
Ami már nem is olyan sok utána olvasás után kiderült számomra, hogy polikarbonát sisakom nem lesz. Már csak azért sem mert megtévesztésként szeretik használni ezt a megnevezést, és így már egyfajta kétséget kelt bennem. Alapjában véve ugye minden sisaknak meg kell felelni, egy meghatározott EU szabványnak, de nem mindegy hogy ezen kívül az EU minősítésen kívül tesztelték e még más módon is a sisakot, esetlegesen mennyi anyagot kell felhasználni az alap minősítés elérésére (a műanyagból értelemszerűen többet, így jóval nehezebb).
Rendben, azt már tudom, hogy milyen nem kell, de akkor milyen a jó? Az üvegszálról már kevésbé olvastam rosszakat, de még mindig az volt a vélemény, hogy nehéz, és van ennél megfelelőbb anyag is. Így találkoztam először a karbon és a kevlár szóval. Nézegettem videókat, teszteket, egy kevlár katonai sisakra lövöldöztek épp a fiúk, és hát megtetszett amit láttam.
Elsősorban karbon-kevlár kompozit sisakot szerettem volna, de mivel árban és kinézetben nem találtam olyat, ami számomra megfelelő lett volna, így maradt a karbon kompozit matt fekete sisak az AGV Skyline személyében. A biztonságon kívül a beépített napszemüveg (ami szintén alapfeltétel volt) rendkívül praktikussá teszi. Nem nehéz sisak, nagyon jól szellőzik, nem párásodik. Rövid közös életünk alatt úgy érzem jó döntést hoztam.
Ezt követte a kabát kiválasztása. Eddigre körvonalazódott, hogy full fekete szerelést akarok. Kabátnál a fő szempontom az volt hogy a könyök és vállprotektorok legyenek benne, tudjak bele tenni esetlegesen gerinc protektort, és természetesen legyen bőr. Nincs tapasztalatom cordura kabátokról, ruházatról, de nem véletlen, hogy a versenyeken a nagyok bőr ruhákban koptatják a gumit. Szóval, ha nyáron alig fogom is kibírni, de legyen bőr, fő a biztonság.
Így jutottam el egy gyönyörű Spidi női kabáthoz. Szinte megszólal olyan szép. Protektorok a helyén, kényelmes, csinos és akciós! Éljen! Megvéve. Akkor egyelőre már csak jogsira maradt pénz meg talán egy frankó kis kesztyűre.
Kesztyűnél azt néztem, hogy legyen benne kemény protektor, szellőzzön, meg plexit le tudjam vele normálisan törölni ha kell, ja és persze feketeség legyen ez is. Diffy Lizzy tökéletes választás volt. Vagyis… Volt egy kis bökkenő. Felpróbáltam az M-es méretet, és minden ujjamnál picit nagy volt, a hüvelykujjamnál meg még inkább. Biztos gnóm ujjaim vannak, de így jött össze. Szóval miután megrendelték nekem az S-es kesztyűt, amit tartogattam a jogsira, őrizgettem, vigyáztam rá.
Szóval pár hónapra rá, mikor is először húztam fel úgy a kesztyűt, hogy akkor motorozzunk is kellett rájönnöm, hogy bizony nem a legkényelmesebb az S-es méret. A kuplungot sem úgy érem el, ahogy szeretném, egy szó mint száz, rögtön megpróbáltam elérni a boltot (természetesen az Smotorhop-ot), minden reményemet beléjük fektetve, hogy visszacserélik még nekem egy M-esre, ha nagyon szépen megkérem őket.
Izgultam ám rendesen, mert nem a legolcsóbb kesztyű volt és nagyon nem szerettem volna bebukni. Ők legnagyobb meglepetésemre azt válaszolták, hogy természetesen amennyiben tényleg nem volt használva és ez nem is látszik rajta, úgy kicserélik. Hát itt nagy kő esett le, a motorosok tényleg jó emberek.
