Az almafröccs a mi borunk – Motoros túra a nyugati országrészben
1. nap – Elindultunk
Június 23-án, szombaton indultunk hárman Budapestről, a párom, egy barátunk, és én. Mindig megfogadjuk, hogy szombaton nem indulunk el sehova. Ilyenkor szörnyű nagy a forgalom, ráadásul mindenki épp arra megy, amerre mi készültünk: a Balaton irányába. Azért a dugót nagyjából sikerült elkerülnünk azzal, hogy a 8-as úton vágtunk neki. Itt viszonylag jó az aszfalt minősége, a legtöbb helyen kiszélesítették kétsávosra, úgyhogy lehet haladni. Egyetlen problémám vele, hogy az ország szélcsatornájában fut végig, tehát alaposan kapaszkodni kell a motoron, mert mindig nagyon fúj a szél.
Délutánra értünk Zalaegerszegre, ahol aznapi vendéglátónk, xta jellegzetes helyi étellel, dödöllével, és palacsintahegyekkel vártak. A palacsintából még reggelire is bőven maradt, a dödölléből nem. Szállásunk egy épp eladósorba került parasztházban volt, előtte gyümölcsöktől roskadozó fosóka szilvafa, mögötte hagyományos budi. Mindkettőt igénybe vettük a maga idejében.
2. nap – Az Őrségben
Vasárnap délelőtt negyedik társunkat vártuk. Kora-délutáni megérkezését azzal ünnepeltük meg, hogy az előző estéről megmaradt rengeteg grillezni szánt zöldséget neki kellett megsütnie. Pihenni ezután sem maradt ideje, hiszen aznap volt az Őrségi vásár, amit feltétlenül meg akartunk nézni. A rendezvény központjába, Őriszentpéterre vendéglátóink kísértek el, útközben pedig egy szombathelyi márkatársam, Krisztián is csatlakozott az immár hét fősre duzzadt csapathoz.
A vásár nem volt nagy szám, pontosabban mi jobbra számítottuk. Már csak itthon vettem észre, hogy fénykép sem készült róla. Rengeteg volt az ember Őriszentpéteren, és sehol egy parkoló… De egyszer csak megláttuk, hogy a mentőállomás parkolójából integetnek nekünk, hogy kerüljük ki nyugodtan a sorompót, ott megállhatunk.
Csapatunk fele jobbnak látta inkább az árnyékban hűsölni, amíg hárman végigrohantunk az árusokon. A hagyományos népművészeti vásározók mellett – szerencsére elkülönítve – kínaifarmer- és gagyiárusok rontották a színvonalat. Azért nyaltunk egy fagyit, ha már ott voltunk, a többieknek pedig vásárfiaként kürtőskalácsot szállítottunk. A hétvégi vásár programjaihoz egyébként a környékbeli települések is csatlakoznak ilyenkor, és a kirakodóvásár mellett koncertek, szabadtéri előadások, gyerekprogramok is várták az érdeklődőket három napon keresztül.
Visszafelé egy igazi nyári motorosprogramot intéztek nekünk helyi vezetőink: naplementében csobbanhattunk a közeli Vadása-tóban. Nincs is ennél jobb érzés az után, hogy egész nap beöltözve motoroztunk a nyári kánikulában. És ha aznapi szállásunk, Gellénháza felé nem kellett volna az út szélén, a porban fekve motort szerelni, talán még az esti tisztálkodást is megússzuk.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
De kellett. Persze ilyen is csak egy épített motorral történhet: a hátsó lánckerékből kirázódtak a csavarok, és amikor már csak egy tartotta, leugrott a lánc, és persze nem ment tovább a motor. A helyzet első ránézésre kilátástalannak tűnt, bár azonnal akadt utánfutó, amivel szükség esetén Gellénházára jutott volna a motor. Végül erre nem került sor, mivel zeg-i vendéglátónk hirtelen ötlettől vezérelve hátsó fékéből három colos csavart kölcsönadott – azt mondta, ő úgysem használja a hátsó féket, a maradék két csavar meg elég arra, hogy a féktárcsa a helyén maradjon.
A szerelés után gyorsan leeresztettünk még egy kis benzint egy műanyag palackba az egyik motorból, és összeszedtük azt a társunkat, aki mindeközben Zalaegerszeg előtt 8 kilométerre egy buszmegállóban várakozott csontszáraz tankkal. Gondolta, amíg mi szerelünk, ő megtankol. Hát ez nem jött össze…
Persze a helyzet még nem volt tökéletesen megoldva, hiszen kölcsöncsavarokkal nem túrázhatunk egy hétig. Másnap feltétlenül kell keresni a városban egy csavarboltot, ahol kapható colos csavar, és csavarrögzítő, hogy a baleset nehogy megismétlődjön. Mindehhez tökéletes eligazítást kaptunk Gellénházán Jucitól és Zozótól a grillen illatozó vacsora mellett.
Aztán fél óra múlva ismét befutott megmentőnk Zalaegerszegről: eszébe jutott, hogy legutóbb Mannheimben a börzén a kosarába dobott egy eredeti csomagolású, colos csavarkészletet. Olcsó volt, gondolta, egyszer majd jó lesz valamire. Ööö… hát igen. Pont jó volt.
