A szuperburgonya: Suzuki AN650A Burgman 2011 Teszt
Nekem városban teljesen bejött az automata üzemmódja, előszeretettel ott használtam. Az 50 paci nem forogja szét magát, de 3000 körül megindul mint egy rendes hatszázas úgy csinálja, és biza nem foglalkozik azzal se hányan ülnek rajta, megy ő 187-et is két fővel szép lelkesen az autópályán. Azt gondoltam a szerkezetről, hogy hiába városi darabnak szánták, a nagysága/szélessége miatt biztos azért nehézkesebb lesz. Hát nem, elég fürge és fordulékony is, ráadásul ha akarjuk, elfér az mindenütt!
A behajtogatható elektromos tükör elég nagy rugalmasságot ad a szűk tereken. Arról nem is beszélek, hogy az autósok 90%-a a tükröt látványosan mellettük behajtó motoros láttán azonnal megfogja a kormányt és ad még 15 centit, hogy továbbhaladhass. Viszont a brümmögtetés nem nagyon műxik, elég csöndes a szerkezet. Elindítva rövid kis zümmentés, gyorsan végigpörgeti magát a rendszer, majd kis darálás után kellemesen dorombolós hangon jár. Nem túl extra hangja van, de jó érzéssel tölti el az embert, nem vinnyogós, semmi drasztikus, rendes motorhang.
Menet közben igen lelkes, úgy csinálja mint egy hatszázas, futóműve igazán nyugodt, utassal is kellemes. Az első fék kicsit finomkának tűnt elsőre, aztán rájöttem hogy a végén fog jobban, a hátsó határozottan és egyenletesen dolgozik. Az első futómű kissé lágynak tűnt, a hátulja viszont stabil. Utassal ez is jobb lett, valahogy stabilabbnak éreztem, bár a rosszabb minőségű utakon az utas nyafogott némi seggbeverésről, de nekem ez nem tűnt fel – bár más hátul ülni. Talán egy hajszállal nagyobb kerék jót tenne neki.
Ráülve igen kényelmes robogós pozíció, mélyen fenék alatti súlyponttal. Kifejezetten kényelmesnek találtam, és akinek számít a kényelem, hogy megtámaszthatja a hátát meg hogy bárhová teheti a lábát, az szeretni fogja. Öltönyben, kosztümben motorozható, a női sofőröknek nem kell bugyit villantani a felszálláskor. Az óriási pakolóhely meg korunkbeli modern anyáink bevásárlását jelentősen megkönnyíti. Kifejezetten cekkerezhető a járgány, lehet benne elég jól és sokat rámolni.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Még több kép a galériában!
Az óriási elektromosan mozgatható plexi (kb. 10 centi fel-le) brutális szélvédelmet ad, 130 körül még nyitott plexivel simán szaladgálhatunk, nem lesznek bogarak a fogaink között… Viszont a nagy plexi előnye azért némi bosszút is áll, kamion előzése közben a turbulencia előszeretettel belekap és kifejezetten ránt egyet a motoron, ezzel kalkulálni kell. Az oldalt/hátulról érkező széllökések ugyanígy lelkesen kapaszkodnak a felületbe, de némi gyakorlattal azért ez kezelhető.
Tehát összességében menet közben igen jó a szélvédelme, még lábra is alig jut valami a szélből, nekem a leghidegebb combrésznél volt az egyik hűvösebb őszi estén. A soros kéthengeres leginkább gyorsításkor adja bele az apait-anyait, gyorsan rászoktat a tempóra, és mire lenézel a műszerfalra, már nem a robogós tempóval haladsz… Óvatlanná tesz a kis ártatlan robeszka kinézetével, közben pedig rendesen adja a hatszázasak tempóját.
