Tűsarkúban Motoron
Csacskamacs: hát az ő motorja amolyan igazi csaj járgány. Kicsit hasalós, így pucsítani kell rajta, de kilátszik a blokk és egyebek, amitől kicsit naked-es, elég alacsony az ülésmagasság, ettől női méretre is kompatibilis. Ezen sem megoldhatatlan a dolog, de még kényelmetlenebb, mint a Szvetáén, mert neki jóval kisebb a lába, így hiába toldja meg a nagyon is dögös cipő orrával, épp hogy csak eléri a váltókart a körme csücskével, a cipő orra meg ha nem vasalt akkor elhajlik. Lábletétel, elindulás pont mint az előző kettőn.
BoncaDóri utcai speedje: ez is normál lábtartóval, pucsítós testtartásban, magam alá húzott lábakkal. Beakasztott sarokkal, lábkörömmel megoldható a váltás és a fékezés is, de igazán nehezemre esett kiforgatni a lábam, hogy le/fel tudjam pöckölni a kart. Induláskor tuti, hogy otthagynám a sarkat, ha nem az egész pipellőt.
Kölcsön robogó (ezt külön köszi Jeszynek, aki önzetlenül kikölcsönözte a járgányát, fényképezett és véleményezett): ez egy 125-ös kis városi vagány, amin nincs ugyan kuplung, de váltó van! Na itt külön macera megtalálni a sarok helyét, hogy előre/hátra lehessen billegetni a váltókart.
Minden elinduláskor kifejezetten kukkolni kell, hogy megtaláld azt a hat négyzet-centiméternyi területet, ahová a sarkat kell támasztani. Igaz aztán már nem csúszkál rajta, egész jól ott lehet tartani. Elindulás talán kicsit kevésbé veszélyes a sarokra nézve, de itt is tükör aszfalton biztos, hogy a helyén viszed magaddal a sarkadat.
Normál robogó: ezen teljesen mindegy milyen csuka van a lábadon, mert csak akkor van rá szükséged, he megállsz és nem akarsz feldőlni. Mivel nekem egy kis ötvenes áll rendelkezésre, ennek kicsi a súlya, nem nagy a nyomatéka, akár meg is lehet tartani, azért itt is figyelnék az úthibákra!
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
A teszt lábbelik
Tűsarkú pipellőben: nagyon kellemetlen, már a második kapcsolásnál érzed, hogy fájni fog a lábad ahol a kart taszigálod, lévén nem védi semmi, max. a harisnya.
Tűsarkú csizmában: nem annyira kellemetlen, mert a csizma bőre védi a lábad. De néhány váltás után már kifényesedik, elkoszolódik, csúnya lesz és pont azon a láb felsőrészen ahol a legjobban látszik.
Western (veszkó) csizmában: nem jelent macerát. Mivel nagyobb a sarok és jóval alacsonyabb, könnyebben beakasztható, jobban elérhetőek a karok. De a felső része ennek is hamar ronda lesz, ami sokat levon az esztétikai értékből. Csibi chopperén nagyon dögösen néz ki! A lányok nakedjén nem rossz, az én speedemen csúnya – szerintem.
Hátsó ülésen: hát ha lekaristolja a kipuff felületét, akkor nagyon esztétikátlan. Mármint a kipuff. A csuka és főleg a láb nagyon dögös, mert a behajlított tartás miatt nagyon szép a vádlija és kiemeli a vonalakat, ami csajoknál ugye nem hátrány.
Hogy miért nem körözgettünk mégsem tűsarkúban a városban?
Most őszintén, kinek kell hogy csontig dörgölje az aszfalt a bokáját? Aztán hónapokig nézegetheted a lábad, amíg újra rendes cipőt húzhatsz, nemhogy tűsarkút. Abban maradtunk, hogy ha nagyon muszáj szexinek lenni, akkor inkább vidd magaddal a motyót.
Még ha nehézkes is átöltözni, általában a mosdóban, ahol alig férsz el. Aztán ha végre begyömöszölted a cuccod ahonnan a másikat kivetted rájössz, hogy a bakancs még mindig kinn van, de jobb a békesség, meg a biztonság, holnap is nap lesz, jó idő lesz, jó lesz motorozni, még akkor is ha nem arattál sikert a pasinál!
Sajnos Baraboszi és Yama csak nagyon későn és nem motorral érkeztek a tett helyszínére, pedig igazán az MTX-szel, meg a Lóóval lett volna izgi a fényképezkedés! De majd legközelebb nem ússzátok meg!
