Mi a különbség egy MotoGP motor és egy F1-es autó között?
Hozzáértők talán értetlenül állnak a kérdés előtt, hogy mégis, mi különböztet meg egy versenymotort egy versenyautótól. Hiszen ránézésre is egyértelmű: a motornak két kereke van, az autónak négy, bárki láthatja, hogy különböző járművekről van szó.
A versenymotorok és versenyautók esetében is közös vonás, hogy ezek a járművek nem utcai használatra készülnek: kizárólag versenypályákon találkozhatunk velük. A MotoGP a kétkerekűek királykategóriáját vonultatja fel: ebben a kategóriában a lökettérfogat maximuma 1000 köbcentiméter.
A négyütemű szívómotorral, legfeljebb hatfokozatú sebességváltóval rendelkező gépóriásokat két kerékre tervezték, amelyekből csak az egyik lehet meghajtott. A motorok tömege a hengerek számától függ: ha háromhengeres járműről beszélünk, akkor legalább 138 kilogrammot nyomnak, míg egy hathengeres vagy több hengeres esetében ez a tömeg elérheti a 158 kilogrammot is.
A motor vezethetősége szempontjából fontos szempont a járművek szélessége, mert jelentős mértékben meghatározza, hogy mekkora lesz a jármű légellenállása.
Ezek a gépek iszonyatos sebességet képesek kipréselni magukból: a legnagyobb elért sebesség rekordját még mindig Johann Zarco tartja, aki 2021-ben egy szabadedzésen 362.4 km/órás sebességre bírta rá motorját. A tervezőmérnökök még ennél is gyorsabb járműveket lennének képesek készíteni, azonban egyelőre az álmok száguldásának a gumiabroncsok terhelhetősége szab gátat.
A versenyzés gyorsabb és biztonságosabb négy keréken
Az F1-es autók ezzel szemben a maguk négy kerekével lényegesen nagyobb tapadásra képesek és ezért természetesen gyorsabbak is a versenypályákon, mint a kétkerekű motorok: ahogyan azt az F1 közvetítés jól látszik, sebességük elérheti a 370 kilométer/órát is. A mai F1-es kocsik pilótafülkéje nyitott, a motor a versenyző mögött található. A versenyszabályok szerint egy járműnek a versenyzővel együtt legalább 691 kilogrammot kell nyomnia.
A mai F1-es versenyautók teljesítménye mintegy 1000 lóerő – ennél volt már nagyobb is ez a szám, a turbómotorok időszakában, de a versenysorozat erős önkorlátozó intézkedéseinek köszönhetően ma már „csak” ennyivel számolhatnak a mérnökök. Ez mintegy 378 kilométeres óránkénti maximális sebességet jelent – legalábbis ennyit ért el Valtteri Bottas 2016-ban, ami azóta is rekordnak számít.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Tulajdonképpen volt egy ennél magasabb rekord is: ezt egy Honda érte el, speciális körülmények között, a Mojave-sivatagban, még 2005-ben. De azóta változtak a szabályok. A jelenleg használatos, 14 000 percenkénti fordulatos, belső égésű V6-os, 1.6 literes turbómotorok teljesítményét az F1-es járművekben a kinetikus motorgenerátor és a hőenergiájú motorgenerátor egészíti ki.
Az F1-es pilótákat így is iszonyatos fizikai megterhelés éri a kocsiban: az f1 közvetítés nagy sebességű kanyarokban akár 6-7 G (gravitációs erő) is eltalálhatja őket, így a versenyző testsúlyának ötszöröse alatt van.Ezzel szemben egy utcai autó esetében legfeljebb 1 G erőhatás érheti a sofőrt.
Az F1-es versenyautók alakja meglehetősen különleges – a mérnökök azon szándékát tükrözi, hogy a lehető legkisebb légellenállásnak tegyék ki a kocsit. Ezt a célt szolgálják a légterelő elemek is a járművön, amelyek egyúttal a leszorítóerőt is növelik.
A versenypályák fejlesztéseiből az utcai járművek is profitálnak
Az F1 nemcsak öncélú versengés: nagyon sok olyan eleme van a fejlesztéseknek, amelyek később az utcai autókban is visszaköszönnek: a többszelepes motorokat, a kormányról vezérelhető sebességváltókat, a szénszálas gépkocsivázakat is a versenyautók elszánt mérnökeinek köszönhetjük.
Ez azonban a MotoGP fejlesztéseiről is elmondható: például azok a kis szárnyak, amelyek először a Ducati járművein tűntek fel a versenyeken, ma már az utcai sportmotorokon is megtalálhatóak.
Tekintettel arra, hogy mindkét versenyág rendkívül költséges, a résztvevők önmagukat korlátozzák a fejlesztéseket illetően: erre szükség is van, ha nem akarják, hogy csak néhány, anyagilag kiváló helyzetben lévő csapat álljon fel a rajtrácsra. Arról már volt szó, hogy az F1 önszabályozása elsősorban a járművek további elérhető sebességének esett áldozatul.
Most ugyanerre lehet számítani a MotoGP esetében is, hiszen a 2027-es szezonban már csökkentik a lökettérfogatot és már csak 850 köbcentis motorok lesznek a pályán. Ennek elsősorban az az oka, hogy túlságosan gyorsak a mai járművek, így a korlátozás elsősorban a biztonság növelését célozza. Más, teljesítménykorlátozó szabályozások bevezetését is bejelentették, az pedig külön érdekesség, hogy a MotoGP hamarosan már kizárólag fenntartható üzemanyagot használhat fel.
(X) Támogatott tartalom
Fotó: Pixabay
