Majdnem a dobogón
„A második futamon már nem volt gond az indulással, így rögtön az első körben megfutottam az előző legjobbamat, később pedig további fél másodpercet gyorsultam (összesen tehát hármat az előző naphoz képest). Tudtam, hogy a táv végére a többiek (mármint a kategóriámban) lassulni fognak, így arra koncentráltam, hogy ne menjenek ki teljesen a képből. Négy körrel a vége előtt be is jött a számításom, és hirtelen körönként 1-2 másodpercet hoztam a harmadik helyezetten. Láttam, hogy esélyem lehet a pódiumra, így próbáltam még egyszer ritmust váltani, de sajnos az első guminak (a szabályok szerint nem kaphattunk újat a második versenyre) ez már sok volt, így elment a motor eleje. Próbáltam visszaállni, de sajnos nem indult a motor…
Nagyon sajnálom, mert ha beindul a motor, az esés ellenére a negyedik helyet még mindig meg tudtam volna tartani, akkora előnyt motoroztam össze. Összehasonlítva az első futammal, ugyanazt a távot 35 másodperccel tettem meg gyorsabban. Büszke vagyok rá, hogy ilyen rövid idő alatt, ennyit sikerült gyorsulnom. És csodás élmény volt a teljes fényárban úszó pályán motorozni, amit eddig csak a MotoGP versenyek során láttam kívülről, hiszen az endurance-on csak a lámpák 20%-át használták.”
A 600-as versenyeket egyébként az indonéz Doni Tata Pradita nyerte meg, aki 2009-ben háromszor is pontszerző helyen végzett a supersport világbajnokságon, a 2008-as szezonban pedig a MotoGP 250 kcm-es géposztályában versenyzett.
A következő, egyben záró fordulót két hét múlva rendezik meg, szintén éjszakai körülmények között.
„Az elsődleges terv az, hogy tovább gyorsuljak, az pedig a jövő zenéje, hogy ez mire lesz elég…„- zárta Niki a beszámolót.
