Kicsi a tacsi, de nagyon szedi a praclit: Honda Dax ST 125 2023 teszt

A marketing szöveg szerint „Neo-retro” a hatvanas-hetvenes évek sztárja új köntösben, napjaink elvárásaihoz igazítva. Ránézésre kis cuki boltbamászkálós, a valóságban agilis városi cirkáló. Nézzük, mit tud a minimotor!

Dax, mint dakszli, azaz tacskó. Nem véletlen az egybeesés, a motor(ka) valóban az ebről kapta a nevét, az egyértelműség kedvéért még egy tacskós logót is rajzoltak az oldalára. És a párhuzam nem is áll meg itt, nem véletlenül kereszteltem a tesztmotort rögtön Buksinak, legelső kiskutyám után.

Azt mondják, a tacskóknak az a nagy tragédiája, hogy a méretük miatt panel-ölebként terjedtek el, pedig a valóságban ádáz vadászkutyák, akik saját kotorékukban győzik le a rókát, borzot.

Nos, a Dax is valahogy így van; ránézésre egy cuki kis játékmotor, de igazából nagyon szívós jószág, akivel izgalmas kalandokba bonyolódhat az ember.

Decukiiiiii…

No, de kezdjük az elején, a mondattal, ami átadáskor (és egy ironikus mosoly kíséretében) elhangzott a Honda szalonban: „Csak 230 km van benne… valamiért ezt senki nem akarja elvinni tesztelni.” Tapasztalatból mondhatom, hogy akik lefitymálják, nem tudják, micsoda élményeket hagynak ki!

Persze amikor megláttam, nekem is vigyor jelent meg az arcomon, aztán keresgéltük pár percig ketten, hol is kell majd tankolni (az ülés alatt), és már indulhattam is. A kulcsot elfordítva pislogással jelezte, hogy ő a világ legcukibb motorja, készen áll az útra, úgyhogy én is lelkesen keresni kezdtem a kuplungot…

Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. Egyetértek a Adatvédelmi irányelvekkel Feliratkozás

Automata lenne? De hát van váltókar. Beindítom, vígan pöfög. Húzok egy gázt, nem megyünk sehova. Hát szégyenszeme, szőke nő módjára visszalibegtem a szalonba, hogy mégis, hogy vehetném rá Buksit a sétára. Ekkor kaptam egy rövid kiképzést a félautomata körváltókból, hivatalos nevén röpsúlyos tengelykapcsolóból. Ami azt jelenti, hogy a megszokott 1 le, 4 fel helyett minden sebesség lefelé van, ha fölfelé váltasz, a lábujjaiddal pöccintesz, ha lefelé, a sarkaddal. Kuplung nélkül – ettől FÉLautomata.

Mondjuk csinálhatták volna teljesen automatára is akkor már… Elsőre kicsit fura volt, de pikk-pakk hozzá lehet szokni, ráadásul a váltó teljesen hülyebiztos, ha rosszul váltasz, max méltatlankodik egy pillanatig, de egyszer sem fulladt le az egy hét alatt.

Műszaki paraméterek

A 775 mm ülésmagasság, a legalacsonyabb lányoknak is telitalpas élményt ad.

107 kilójával tök ideális. Ha végeztél a motorozással, nem kell parkolóhelyet keresni, elfér a hátizsákban kategória.

T alakú vázának köszönhetően meglepő módon kétszemélyes, bár azt azért nem állítanám, hogy mindkét személynek kényelmes is lesz, de rövid távon, havert hazavinni, esetleg munkába ingázni akár jó is lehet.

Még több kép a Dax-ról a galériában

9,4 lóerős motorjának végsebessége az óra szerint 99 km/h, de mivel csak kétszámjegyű a műszerfal, a valóságban lehet, hogy akár 101-et is megy. A 99-et amúgy egész gyorsan, stabilan eléri, dinamikusan gyorsul, bár hegynek felfelé azért már érezni, hogy kissé erőlködik.

A kis kerek műszerfalegységen csak a legfontosabbak vannak, aktuális sebesség, üzemanyagszint, ABS, fényszóró, index, engine check és az üres fokozat visszajelző lámpácskái. Mindez inverz LCD-n, ami tűző napsütésben kicsit határeset, minden más helyzetben remekül látszik. És ne felejtsük el a leges-legcukibb dolgot a világon, amiből rögtön látszik, hogy csajoknak tervezték: amikor gyújtást adsz rá, pislog!

Kis termetéből adódóan bárhol elfér, és bár nem egy erőgép, a méretéhez képest meglepően fürge. Gyakorlatilag a belvárosban nem nagyon maradtam le a saját motorommal megszokott tempómhoz képest, és a kocsik között röhögve tartottam a lépést a nagyobbakkal is. Sőt, sokszor még jobb időt is futottam, mert tényleg bárhova befúrja a kis tacsiorrát, olyan helyeken elfér, ahol talán a bringások sem.

Hátránya, hogy alacsony mivoltából adódóan sokkal közelebb vannak a kipufogók, nekem minden este teljes ruhacsere és hajmosás kellett, mert bűzlöttem tetőtől-talpig.

Honda Dax 125 műszaki adatok

Külcsín

A Neo Retro Daxli nem új jelenség. A 70-es években igencsak népszerű minimotor volt, idősebbek rögtön rá is ismertek. A meglévő designt enyhén modernizálták, és persze felszerelték egy erősebb motorral, fékrendszerrel, ABS-szel, kifinomultabb futóművel.

Az üzemanyagot a váz rejti, ezért nincs elől egy szélesebb tank. Néha fura, kicsit robogós feeling, hogy nincs mire ráfogni combbal. Kis, kerek lámpájával, viszonylag magas kormányával és tükreivel szemből valóban egy vidáman lifegő fülű tacsi. Ugyanakkor a T-váz, a karakteres kipufogó és a hátsó utaskapaszkodó ránézésre igencsak seggnehézzé teszi. Szerencsére ez csak esztétikai kérdés, menet közben nincs rá panasz.

Pici kerekei meglepően jól bírják a kátyús magyar utakat és a fekvőrendőrökön is vígan át lehet repeszteni, ha feldolgozod a tényt, hogy alig vagy magasabb motorostul, mint a fekvőrendőr. Én még földutakra is tévedtem vele, egész jól vette az akadályt, bár nyilván nem endurora tervezték.

Az én példányom bordó (Pearl Nebula Red) volt gyöngyházas csillogással, egy helyes fekete dekorcsíkkal, króm elemekkel és persze az elmaradhatatlan sisakos-szemüveges tacskóval. Ezen kívül Pearl Cadet Grey azaz ezüstszürkés színben kapható még a Hondánál.

A szépség fogalma relatív, minden szembejövő megdicsérte, milyen szép, sőt, valaki még a gyönyörű szót is használta, én ugyanezt nem tudnám elmondani róla, de hát ízlések és pofonok. A retro vonal nem az én világom. De az biztos, hogy jól áll neki a repce.

41 év után visszatér a legendás Honda ST125 Dax minimotor

Népszerű, akár egy kiskutya

Biztos voltam benne, hogy az autósok számára láthatatlan leszek rajta, ehhez képest legnagyobb meglepetésemre szinte mindenhol elengedtek. (Egyes rossznyelvek szerint csakcsupán azért, hogy megnézzék, mi a #&@ ez itt a tükörben.) Ugyanakkor érdemes résen lenni, mert sokan alábecsülik a tempóját, és kifordulnak elé azt gondolva, hogy van idő, míg odaér.

Eleinte kicsit mosolyogtam, hogy minek egy ekkora motorba ABS, hát lábbal is megállítom, de ilyen esetekben bizony nagyon is jól jött, hogy 90-ről is rövid fékúton megáll.

Buksi egy igazi sztár. Iszonyatosan népszerű, mindenhol – de tényleg, szó szerint mindenhol! –meg akartak ismerkedni vele. A piros lámpánál a motorosok, az autósok is megkérdezték, mi ez, a parkolóban odajöttek az emberek. Dobogókőn nem tudtam nyugiban megenni a szendvicsem, mert máris körbeállták öten, leszólítottak a Budapest Parkban koncert után, Esztergomban pedig egy 190 centis srác kért meg, hadd üljön rá, mert roppant kíváncsi, mennyire lesz fura.

Introvertáltaknak nem ajánlom!

Olcsóbb, mint a BKV

3,2 litert fogyaszt. 200-on. Igen, jól számoltad, az 1,1 százon (Honda szerint 1,5). De az is lehet, hogy elég belefújni a tankba és azzal is elmegy pár kilométert. Nem is emlékszem, mikor tankoltam utoljára 2 000 forint alatt! Ráadásul tényleg simán megy 200+ kilométert egy tank benzinnel. Szívesen kipöfög veled a világból, feltéve, ha bírod fenékkel, mert míg az első 100 km meg sem kottyan, de ilyen távnál már hazafelé eléggé átkoztam minden kátyút és fekvőrendőrt.

170 körüli centimmel nekem majdnem teljesen kényelmes volt, a kormány volt csak egy picit lejjebb, meg a lábam indokolatlanul hátul, szóval kormánymagasítóval kezdeném a közös pályafutásunkat, ha örökbe fogadnám.

Összességében egy nagyon szerethető, barátságos motor. Kezdőknek tökéletes, könnyen irányítható, nem hisztis, nem para, hogy nem ér le a lábad, még földútra is vidáman be lehet vele menni. Haladóbbak is szeretni fogják, városban furfangos, dugóban mindenkitotthagyós, és az országúton is simán mehetsz vele 90-95-ös tempót, nem fog megsértődni.

Jó, legyorsulni nem fogod a sportmotorokat a Hungárián, de begyűjthetsz néhány meglepődött, elismerő pillantást, amikor látják, hogy jóval többet tud, mint amit kinéznek belőle.

Könnyű megszeretni, nehéz volt visszaadni, városi szaladgálósnak simán elfogadnám, ha valaki megajándékozna vele, de azért a DRZ-t nem cserélném le rá.

 

Képek: birge, Marót Ádám