Káosz a forgalomban
Nagyon kíváncsi voltam, milyen lesz másfél óráig egyhuzamban a forgalomban vezetni. Persze, vegyes érzésekkel voltam telve…
Az addig rendben van, hogy Szentendréről a pomázi rutinpályára már vittem át a motort, és vissza, na de ez körülbelül tíz perces út. Hosszabb ideig koncentrálni, és mindenre odafigyelni, az már más tészta.
Felvettem szépen a T-betűs mellénykémet és a fülhallgatót a fülembe illesztettem. A bukósisak és a kesztyűk is a helyükre kerültek, és felültem a vasra, indulásra készen. Na, ekkor már rendesen izgultam, hogy most mi lesz…
Beindítottam a motort, és az oktató utasítását vártam. Amikor meghallottam a füleimben a hangját, hogy indulhatok, a lovak közé csaptam. Eljutottunk az első lámpáig és ott várakoztunk. Persze, balra kellett kanyarodni, és nem jó helyre soroltam be. Eleinte még az is furcsa volt, hogy „besorolás”. Aztán, miután elmondta az oktató, hogy hová kell besorolni, ha jobbra kanyarodunk, ha balra megyünk, kezdtem felfogni.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Igazából, így visszagondolva, szinte semmire sem emlékszem az első igazi utamból a forgalomban, mert csak mentem és próbáltam mindenre figyelni, ami képtelenség. Legalábbis akkor úgy éreztem. Csak megtörtént velem a vezetés…
Akkor ocsúdtam fel, amikor visszaérkeztünk a motoros iskolához. Nahát, már el is telt másfél óra? Hüledeztem… Észrevétlenül szaladt el az idő.
Megbeszéltük Istvánnal, az oktatómmal, hogy mikor menjek legközelebb vezetni, és indultam a HÉV állomásra. Hazafelé tartva azon merengtem, hogy a forgalom tiszta káosz. Eszembe jutott Ian Malcolm, a Jurassic Parkból, amint a káosz-elméletét magyarázta. Nos, hasonlóképpen éreztem magam én is.
Annyira meg kell osztania az ember lányának a figyelmét, hogy hihetetlen! Ügyeljek a motor kezelésére, bár erre elvileg ilyenkor már nem kell, mert ez már berögzült a rutin pályán. Plusz figyeljek a közlekedés többi résztvevőjére, a lámpákra, az útburkolati jelekre, a táblákra stb. Idejében indexeljek, ne rosszfelé menjek, ha nem jól hallom, mit mond az oktató. És így tovább!
Annyira megrohant a káosz-elmélet gyártása, hogy majdnem nem szálltam le a HÉV-ről Filatorigátnál. Jól néztem volna ki, ha elmegyek a végállomásig, mert annyira máshol jártam. Mondjuk, hajlamos vagyok ilyeneket művelni, de most szerencsére megúsztam.
