Kanyarodj útnak! – Honda CBR650F 2015 teszt
Van az a pillanat amikor kimennél a világból legszívesebben, és ha ekkor alád tolnak egy föld-levegő rakétát, előferdül hogy ezt meg is teszed…
Aztán amikor 100-nál az autópályán kihajt eléd a pirosszutyuki, akkor leesik, hogy nem biztos, hogy most kéne lelépni… mert mondjuk más is akarja még ezt a vasat tesztelni, meg hogy valójában lennének jobb dolgaid az ibolya alulról szagolgatásának… Na szóval, vele igazán el tud gurulni a gyógyszered!
Szóval az első 15 percben annyira elkapott a lánckerék, ami ebben a gurigában van, hogy megkísértett az ördög, ami belebújt. A futómű oltáribetegenkurvajó, fokozatok a váltóval krémfinoman, de középtájt igazán harapósra hangolva.
A combos fékek klasszul a motor teljesítményéhez igazítva, a motorblokk meg a gondolataidra van drótozva, és már túl vagy az előzésen akkor, amikor végiggondoltad. Kicsit előtted jár és hajt a vas, túl jó, és mivel igen jóindulatúra hangolt, az ifjú titánoknak igen könnyű lesz elveszíteni az észszerű kontrollt vele, mert sok hibát tolerál.
Veszedelmesen jól motorozik, jobban mint te, és a saját hülyeségünk ellen csak az önkontroll lehet biztosíték. Ordenáré teljesítmény és precíz csíkszemű mérnöki munka: őt se takarítanám ki a garázsból ha a nevemre kerülne.
Nézzük is a kis csinost
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
…mert igen szépre lett ám hajtogatva a Honda CBR650F-en a műanyag. Összességében viszont szép francia trikolor színösszeállítás, áramvonalas, szélcsatornás csíkszem, elegánsan sportos vonalak és csíkok. Állítólag van valami egérszürke is, de az büntetés lehet a jószágnak, mert abszolúte nem az a karakter. Nekem külön tetszik ahogy a blokk kilóg a műanyag alól, nekem szimpatikusak az ilyen megoldások, szívesen elnézegetem ami szép.
Még több kép a galériában
A külcsínt egy kicsit utolérte a vásárlók olcsósítás iránti igénye: a lámpák ismét izzósak, felárért van a ledes extra, a váz legszembetűnőbb részén figyel a hegesztés varrása. Viszont a motor teljesen új konstrukció, a belseje ultraszuperjó lett, és semmit se használtak fel a régi CB600-asból.
Ugyan kevesebb lóerő van benne, szám szerint 87 paci, de sokkal mehetnékesebb és dinamikusabb lett mint az elődje. 8000-nél adja le a legugrékonyabb produkciót, és 6200-at forgatva megy 145 km/óra körül. Nem forgattam végig, mert sok gyökér volt aznap az utakon, jobb ha nem szólnak le odafentről még egyszer.
A tesztmotorra felhajítottak egy Bódis kipuffogót, ami nem gyári tartozék, viszont legalább hörgős vaddisznóhangja lett a gurigának alapjáraton, menet és szájtépés közben meg a szokásos kazánban lobogó/tomboló tűz hangja. A tükör sajna elég közel van a kormányhoz és átlagosan kicsi, a felét mindig a saját könyököd takarja ki – vagy behúzott karral motorozol, az égbe pucsítva, akkor funkcionál rendesen.
Az ülése marha jó, több üléspozíciót is felvehetsz rajta úgy, hogy városban nem fáj a csuklód, a pályán meg nem tépi le a fejedet a szél. Ha a lábtartást is változtatjuk a lábtartón 2-3 egészen kényelmes üléspozíciót is jól fel lehet venni rajta. A láb között keskeny ülés az alacsonyaknak is jó alternatíva, mert leér a lábuk, a tankba pedig jól lehet combbal kapaszkodni.
A motor súlypontja valahol köldök alatt érződik, nagyon jól benne ül az ember a motorban, nem annyira rajta. Amikor elindulsz vele, a klassz súlypont miatt állandóan úgy érzed a motorral magad, mintha összenőttetek volna. Az én magasságomhoz 145-150 km/óráig egészen jó a plexi, utána kell csak jobban elbújni.
Egészen jó kialakítású, amikor eléri a bukósisakot a menetszél, a plexiről lecsorgó levegő nem tépkedi a fejedet, hanem egyenletesen áramlik, szimplán belenyomva a bukót az arcodba, vagy szépen lehasalsz a tankra. A tank formáját valahogy tök jól találták el, még hasalva is elférnek a kannáim, nem úgy mint más márkájú csíkszemű modelleknél.
A járása feszes, de nem kemény, igazán stabil dinamikus íveken is. Nagyon mehetnékes a szentem és nagyon kanyarbaidomul, a gyári gumival is még esőben is egészen stabil. A városi gurulás közben a könnyed kormányozhatósága és flikflakkolós eleje egészen fürge és meggondolatlan navigációs helyzetekbe csábít, ahonnan a dinamikussága elég gyorsan ki is robbant. Élveztem na, maximálisan, városban és szerpentinen, meg autópályán is, hogy hol nem, azt nem tudom, mert olyan nem volt!
A fékek a megfelelően tervezve a teljesítményhez, nagyon szépen adagolható finom kéz- és lábmozdulatokkal, hondásan pedáns. A fogyasztást városban 4,6-4,7 liter körül mutatja és kb. annyit is eszik, ha elkezded tépni a száját 6 litert is felszív és gondolom azon túl is fogyaszt. A gurigát lehet fojtással is vásárolni A2-es jogsihoz, aztán feljavítható a jogosítvány javulásával/tapasztalat szerzésével. Ez mondjuk egy kezdő motorosnak jó alternatíva lehet új motor esetén: a család lelke nyugalomban, a haverok szeme meg lóg mint a csigáé, hogy húha!
Szociális vonatkozásai
Aki nem ért hozzá, az azonnal pályán lát vele. Első kérdés: szoktál versenyezni is vele? A rutinosabb motorosok, ha ráülhetnek kellemes csalódásról számolnak be, külsőre tetszetősnek találják, és mindenütt szépen köszöngetnek vissza neki. Jellemzően a speedesek szeme akad meg rajta jobban, és az aranyszínű felnivel igazán különlegesen néz ki.
Kinek ajánlanám: a fojtással kezdőknek költséghatékony és igen jóindulatú alternatíva az olcsóbb továbblépéshez, fojtás nélkül rutinosabbaknak, akiknek a fejük lágya is benőtt már és a 100 paci nem olyan fontos, de sportos lelkületűeknek, kanyarvadászoknak, világgámehetnékeseknek. Gyógyvas, az én lelkemnek jót tett a vele való száguldozás és kanyarvadászás.
