Kanyarodj útnak! – Honda CBR650F 2015 teszt
Van az a pillanat amikor kimennél a világból legszívesebben, és ha ekkor alád tolnak egy föld-levegő rakétát, előferdül hogy ezt meg is teszed…
Aztán amikor 100-nál az autópályán kihajt eléd a pirosszutyuki, akkor leesik, hogy nem biztos, hogy most kéne lelépni… mert mondjuk más is akarja még ezt a vasat tesztelni, meg hogy valójában lennének jobb dolgaid az ibolya alulról szagolgatásának… Na szóval, vele igazán el tud gurulni a gyógyszered!
Szóval az első 15 percben annyira elkapott a lánckerék, ami ebben a gurigában van, hogy megkísértett az ördög, ami belebújt. A futómű oltáribetegenkurvajó, fokozatok a váltóval krémfinoman, de középtájt igazán harapósra hangolva.
A combos fékek klasszul a motor teljesítményéhez igazítva, a motorblokk meg a gondolataidra van drótozva, és már túl vagy az előzésen akkor, amikor végiggondoltad. Kicsit előtted jár és hajt a vas, túl jó, és mivel igen jóindulatúra hangolt, az ifjú titánoknak igen könnyű lesz elveszíteni az észszerű kontrollt vele, mert sok hibát tolerál.
Veszedelmesen jól motorozik, jobban mint te, és a saját hülyeségünk ellen csak az önkontroll lehet biztosíték. Ordenáré teljesítmény és precíz csíkszemű mérnöki munka: őt se takarítanám ki a garázsból ha a nevemre kerülne.
Nézzük is a kis csinost
…mert igen szépre lett ám hajtogatva a Honda CBR650F-en a műanyag. Összességében viszont szép francia trikolor színösszeállítás, áramvonalas, szélcsatornás csíkszem, elegánsan sportos vonalak és csíkok. Állítólag van valami egérszürke is, de az büntetés lehet a jószágnak, mert abszolúte nem az a karakter. Nekem külön tetszik ahogy a blokk kilóg a műanyag alól, nekem szimpatikusak az ilyen megoldások, szívesen elnézegetem ami szép.
Még több kép a galériában
A külcsínt egy kicsit utolérte a vásárlók olcsósítás iránti igénye: a lámpák ismét izzósak, felárért van a ledes extra, a váz legszembetűnőbb részén figyel a hegesztés varrása. Viszont a motor teljesen új konstrukció, a belseje ultraszuperjó lett, és semmit se használtak fel a régi CB600-asból.
Ugyan kevesebb lóerő van benne, szám szerint 87 paci, de sokkal mehetnékesebb és dinamikusabb lett mint az elődje. 8000-nél adja le a legugrékonyabb produkciót, és 6200-at forgatva megy 145 km/óra körül. Nem forgattam végig, mert sok gyökér volt aznap az utakon, jobb ha nem szólnak le odafentről még egyszer.
A tesztmotorra felhajítottak egy Bódis kipuffogót, ami nem gyári tartozék, viszont legalább hörgős vaddisznóhangja lett a gurigának alapjáraton, menet és szájtépés közben meg a szokásos kazánban lobogó/tomboló tűz hangja. A tükör sajna elég közel van a kormányhoz és átlagosan kicsi, a felét mindig a saját könyököd takarja ki – vagy behúzott karral motorozol, az égbe pucsítva, akkor funkcionál rendesen.
