Ismerd meg Buza Zsófit az Invictus Tattoo-ból!
Buza Zsófi nagy álma vált valóra, amikor megnyerte azt a versenyt, melyet az Invictus Tattoo hirdetett, miszerint a nyertest beveszik a csapatukba, és megtanítják neki a tetoválás csínját-bínját.
Zsófi azóta sem hiszi el, milyen szerencséje volt, hiszen valóra váltották a leghőbb vágyát, amiről szerencsére otthon sem tudták lebeszélni…
– Még 13 éves koromban döntöttem el, hogy tetováló szeretnék lenni, persze mindenki azt várta, hogy majd kinövöm, de nem így lett, sőt egyre inkább beleszerettem ebbe a művészeti ágba. Pontosan nem is emlékszem, hogyan jött az ötlet, de rajzolni mindig is szerettem, és valami ehhez kapcsolódó jövőt képzeltem el magamnak – kezdi Zsófi.
– Mióta tetoválsz? Miért választottad ezt a szakmát?
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
– Nagyjából három éve tetoválok. Az Invictusban kezdtem, itt is tanultam meg, ahol azóta is dolgozom.
– Volt mentorod?
– Nagy szalonról van szó, így abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy sok embertől tanulhattam, sok oldaláról ismerhettem meg a szakmát. Akármelyik munkatársamhoz odamehettem kérdezősködni, figyelni, és azóta is mindig kapok segítséget, ha valamiben tanácsot szeretnék kérni. Így nem mondhatnám, hogy egy kiemelt mentorom lett volna, mind támogattak.
– Hogyan kerültél az Invictusba?
– Eleinte kicsit nehézkesnek tűnt, hogy meg is valósuljon a régi álmom, nem vettek fel művészeti egyetemre, ami a kis tervem része volt, és végül mást kezdtem tanulni – turizmus-vendéglátást …ég és föld. Aztán jött egy lehetőség az Invictusnál. Egy versenyt hirdettek meg, melynek a nyertesét bevették a csapatba és megtanították tetoválni. A mai napig el sem hiszem, hogy a sok jelentkező közül ez nekem sikerült!
– Foglalkozol esetleg más művészeti ággal?
– Nem igazán, persze szoktam rajzolni, festeni, új dolgokat kipróbálni időnként, de annyira szeretek tetoválni, hogy leginkább ezzel töltöm ki az időm.
– Mi a kedvenc stílusod a tetoválásban?
– Nem döntöttem még el, hiszen nagyon sok van, mindet még ki sem próbáltam, de vonalazni például imádok. A blackwork, dotwork és geometrikus minták közel állnak hozzám, ezeket csinálom talán a legszívesebben. Emellett fekete-szürke realisztikus, neo-tradícionális és skicces stílusú tetoválásokat is szeretek készíteni. Ezek mind olyanok számomra, amik kikapcsolják az agyam, megszűnik a külvilág, csak a minta számít – nagyon megnyugtató érzés és teljesen feltölt.
– Mi volt az eddigi legkedvesebb munkád és miért?
– Nehéz lenne kiválasztani, melyik volt a számomra legkedvesebb munkám. Ez magában foglalja, hogy olyan legyen a minta, amit szívesen elkészítek, és jól kijöjjünk a vendéggel – szerencsére ez nem egyszer fordult elő velem. Ha lenne kedvencem, annyi biztos, hogy a blackwork tetkók közül kerülne ki, mert fekete és fekete-szürke mintákat jobban szeretek varrni.
– És volt olyan, hogy azt mondtad, „ezt nem vállalod”?
– Előfordult már, hogy nemet mondtam egy-egy ötletre. Van, hogy már az elején látszik, ha nem tudunk együtt dolgozni, de ez ritka. Egy stílus van talán, amivel egyáltalán nem tudok azonosulni, és ez a maori, ezt nem szoktam tetoválni, egyszerűen nem tartozik a profilomhoz.
Egyébként inkább akkor nem vállalok be egy mintát, ha úgy érzem, még fejlődnöm kell, mielőtt meglépném azt a szintet. Mondjuk színes realisztikus portrénak még nem állnék neki, de alig várom, hogy ezt is elérjem egyszer!
– A rajtad lévő mintákat ki készítette? Mit jelentenek számodra?
– Kevés tetoválásomnak van jelentése, és azok sem nagy lélegzetvételű gondolatok. Nem tartom fontosnak, hogy minden mellé legyen magyarázat, nem közvetíteni vagy közölni szeretnék valamit. A legtöbb mintámnak csak díszítő jellege van, azt varratom magamra, ami megtetszik és közben próbálok azért egy egységes képre törekedni, hogy a végén jól nézzen ki az összkép.