Felpörögve – Running Cool
Az 1993-ban készült, Running Cool című amerikai akciófilm valóban tükrözi az igazi motoros életérzést, és a találkozók hangulatát.
Már csak azért is, mert Sturgisban (Dél-Dakota, USA) startol a mozi, ahol a világ legnagyobb motoros találkozóját rendezik, a mai napig.
Rögtön egy fesztiválos játéknak lehetünk a tanúi, a férfinézők legnagyobb örömére, ugyanis mellszépségverseny folyik éppen az egyik helyszínen, ahol sörrel locsolják a női ciciket.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Tehát, a „szokásos” biker környezet: motorok, ameddig a szem ellát; tetovált, szakállas, hosszú hajú pasik; dögös bőrszerkós, farmernadrágos csajok… És belliben főhősünk, Kajak (Andrew Divoff), akit mindenki ismer Sturgisban, és hű barátja, Brumi (Bubba Baker).
Ahogyan a filmekben szokás, kell egy „probléma”, kiindulási pontnak, ami elindítja a cselekmények sorát. Nos, ez esetben a következő dolog áll fenn: Kajak régi barátja, Páncélsegg (James Gammon), a karolinai lápvidéken él, egy kisváros mellett, a mocsár szélén. A „csúnya bácsik”, a Hog-művek, területfejlesztés céljából fel akarják vásárolni Páncélsegg földjét, aki természetesen ellenáll, mert meg akarja védeni az élővilágot, és úgy egyáltalán, az otthonát…
Hog papa kicsi fia, Blue, aki kisebbségi komplexusban szenved jó apja miatt, mert semmi sem felel meg, amit a fiú csinál, összeakasztja a bajszát Kajakkal és Brumival. A két motorost, betérve a kisváros vendéglőjébe, kinézik a helyről és rögtön verekedés tör ki. Természetesen, Blue hibájából, aki a helyi vagány csávók híréhez mérten, döngeti a mellét, mert azt hiszi, itt minden az övé…
A kis étkezdében szövődik a szerelmi szál is, mert a tulajdonos lánya, Michele (Dedee Pfeiffer) és Kajak között rögtön vonzalom alakul ki.
Kajak egyébként a tipikus macsó hős, aki bánatában lett motoros. A légierő volt tiszthelyettese, dezertőr. A családját elgázoló részeget megölte, majd három évet ült a katonai fegyházban. A motorosok között találta meg ezek után a helyét. Tehát, a vidéki kislány beleszeret a „vad motorosba”…
A vendéglős balhé után, Kajak és Brumi megérkeznek Páncélsegghez a mocsárba, majd az ölelkezések, egy kis bunyó, és természetjárás után elhatározzák, hogy megrendezik az I. Mocsári Páncélsegg Motoros Találkozót, hogy a haverok segítségével az öreg biker ki tudja fizetni az adótartozását és megmaradjon a földje.
A Hog-csatlósok legnagyobb erőfeszítései ellenére is sikerül összehozni a bulit, ami tényleg tipikus motoros banzáj, ahol jó a kaja, folyik a sör, szól a rock, játékok zajlanak és mindenki örül… Ez még nem a happy end!
Miután Brumit elrabolják, barátja, Kajak indul a kiszabadítására. És persze, ahogyan ez lenni szokott, a motoros haverok is követik őket…
Közben, Michele-ből, a kislányruhás vidéki leányzóból dögös motoros csajt varázsolnak, farmerrel, fekete trikóval és fejkendővel. Mivel az egyik lábára sérült, nem kaphat normál motort, ezért adnak neki a bikerek egy trike-ot, amit meg is tanul vezetni. (Jó már egyeseknek…)
A történet folyama szépen hömpölyög a végkifejlet felé, tarkítva motoros és szerelmi jelenetekkel… Aranyos még a két vénlány, akik eleinte sivítva tartózkodnak a “félelmetes motoros arcoktól”, de a végén a találkozón is részt vesznek.
A legjobban amúgy az idegesített a filmben, hogy a magyar fordítók a „motoros” szót kicserélték „bringásra”, tehát már a hajam égnek állt, amikor állandóan azt hallottam, hogy „bringás találkozó”, „ott van a sok bringás”, stb. De, azt is tudom, hogy a motoros filmek fordításánál szinte törvényszerűek az ilyen bakik…
Összességében jó kis délutáni mozi, biker dolgokkal, meghozva az ember kedvét egy jó kis találkozóra és motorozásra. A történet azt hivatott bizonyítani, hogy “a motorosok jó emberek”.
