Csőrike a harapós öszvér: Honda VFR800X Crossrunner 2011 teszt
Kicsit fura volt elsőre, viszont kb. 5 percen belül megszokható és kellemessé is válik a dolog ahogy átnézünk az autók felett. Az ülés ugyan kemény, de a formáját eltalálták, mert nagyobb sebességnél be lehet bújni a plexi mögé a popó hátratolásával.
No de a plexi! Hát, én még ilyet nem éreztem! Hiába van nyílás az elején, hogy ne képződjön vákuum a plexi mögött, 95 és 105 km/óra között nekem bizony finoman rázta a fejem a két szögletből leváló áramlat. 130 környékén normálisan működik, 150 felett meg mintha a boing elején ülnék és annak a két ablaktörlőjébe kapaszkodnék felszállás közben. Mélyen lesunyt fejjel jó, de nagyon le kell sunyni, és ez egy D kosár társaságában azért kényelmetlen. Bár biztosan érdekesen nézne ki a tank két gödörrel a tetején… A kipufogó itt is háromszögletű, formához passzolós.
Elinduláskor az átlagosnál picivel nagyobb gázt kell neki adni, utána viszont igen lelkesen reagál a táplálékra a jószág. A lendület 3500 környékén indul, kellemes-kényelmes-szabályos üzemmódban 5-6000 között forog, utána szimpatikusan gyorsul, sokat sejtetően a 12-14 000-ig van a piros sáv.
Az alacsonyabb fordulatszámoknál a V4 igen nyomatékos, szimpatikusan dolgozik az erőforrás. A mérések alapján nyomatékosabb a régi VFR-nél az alacsonyabb tartományokban. Amit észrevettem, hogy 150 km/óráig szép egyenletes, aztán van egy megtorpanás, és lépcsősen jön tovább a lendület. Élmény ahogy megnyílik az összes szelep.
A motor súlypontja az ülés előtt és egy kicsit alatta helyezkedik el, ha sikerül utast tennünk magunk mögé, akkor gyomortájékra húzódik fel, ott igazán kényelmes. Tehát társas túrázásokra igen jó.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Futómű: no, itt megint elmondható, hogy a hetvenkilós sofőr firka neki, velem kissé pattogósnak tűnt, de azért jóindulatúnak és stabilnak mondható, viszont utassal együtt igazán kényelmes és finom (középállásba volt tekerve a rugó) . Tehát a 120-130 kiló ezzel a beállítással az ideális, a jól megtermett 180-as embernek baromi kényelmes és kezes lehet.
