Az őrült gyalogkakukk – Suzuki GSX-R 1000 2011 Teszt
A gyalogkakukk amúgy se egy rest jószág, és hát ha még meg is őrül…!
Ha motorost tud igazán nagy szívás érni, akkor kifogja az ősz leghidegebb, legtaknyosabb és legúúúúútálatosabb időjárású hetét. Tuti akkor tolják oda a segge alá a legsportosabb és legmehetnékesebb vasat. Óvatossá tett a tény, hogy némi törésnyommal adták oda, ezek szerint nem lesz kezes jószág a kicsike, már volt balhé…
Aha, esik, mondd, hol kell visszavenni a lelkesedést belőle, hogy még élve hazaérjek a város másik oldalára… Aha, jó lesz a nagypapi üzemmód – vaaaaz ez most le van kapcsolva…!?! Éljem túl míg hazaérek… Pályagumival, csak hogy legyen némi izgalom a dologban. (Fotóztam rajta néhány nap múlva centis deret, és közben imádkoztam, hogy süssön már ki a nap és olvadjon le minden, hogy végre el bírjak indulni….)
Első ránézésre rögtön elneveztem a Nagy Kékségnek, aztán ezt továbbfinomítottam Őrült Kékségre, miután három sarokra az átvételtől a teljesítményről visszakapcsolt motor lelkesedése elkezdte belőlem is kihozni az állatot. Ráadásul ahogy békésen váltanál fel kettőbe a lámpánál, hallod ahogy felbőg melletted a méregdrága négykerekű rom, és mivel érzed, hogy van alattad lendület, nehogymá ne kenődjön az említett jármű ócska kis moszattá a tükörben – miközben csöndesen szemerkél az eső közel a fagyhatárhoz te pedig a rongyosra falevelesedett aszfalton keresgéled a gyógyszered….
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Azt hiszem az a legjobb kifejezés, hogy olyan érzékeny a gáz, hogy ha arra gondolsz, hogy most húzni kéne egy hajszálnyit, már ugrik is a vas. Nem ajánlott kezdőknek, sőt olyanoknak se, akik azt gondolják, már tudnak motorozni, mert a vas feladja a leckét, nem szépen folyamatosan adja le a teljesítményt, hanem már az elején rápakol és győzhetsz kapaszkodni meg kordában tartani a lovakat…
Kirohan a világból ha nem figyelsz oda, a 170-180 kg körüli megtankolt súlyához van kb. ugyanannyi paci. Ezt be kell tudni osztani. A könnyű súly és a brutális energiák ugyanis nagyon is kéjfokozó tényezők és gyorsan elfelejthetővé vállnak a saját korlátaink.
Visszatérve a külsőre, szóval nagyon kék és fehér. Rakéta-kék és fehér kombó némi klasszikus ezüsttel, szerintem szép hármas. A motor eleje csillagszemű tompa orrú, felette kék korona átlátszó plexivel, oldalt két elegáns légzőnyílással. Jó nagyra púposodó szép vonalú tank (tőgyek állandó elnyomásban), mélyen a motorban benne ülő érzést adó, kényelmes ülés, szemnek igen kellemes áramvonalas formák, szexin kivillanó blokk, kanyarodó görbe háromszögletű virsli kipufogók két oldalt (hiába görbevirslik, azért jól néz ki), kecses fecskefarok.
Utasülés nincs, de van a helyén szép formájú szpoiler, igazán elegáns. A tükör indexes, jó rálátást mutat a hátunk mögött zajló eseményekre, az ülés előredőlős-pucsítós plexi alá bújós. Visszatérve a tankra, az még hagyján hogy a nagyobbacska tüdőcsúcsok összevesznek a helyhiányban, de hogy a srácok hová teszik a mogyikat, hát tuti hogy a bepucsítós figura azért ennek is szól…
Egyébként az ülés igen jó formájú és ergonómiailag is igen kényelmes, a lábpozíció is a felhúzott mód ellenére éppen jó, plusz van hely helyezkedni és pozíciót is váltani az ülésen. Nekem csak a csuklóm fáradt el hosszabb távon.
