A Velorex a sivatag bátor harcosa

A velorexes csapat a szombati etapot némi nehezítéssel, összesen két deci ivóvízzel oldotta meg.

Sanyi és Krisztián elfelejtettek ugyanis feltankolni induláskor. Ennek ellenére vasárnap hajnalban továbbindultak, hogy mielőbb beérjenek a bamakói célba. A pénteki viszontagságos út után kevés idő jutott a pihenésre. Hajnalban lovasok szállták meg a Nara előtt néhány kilométerrel állított tábort és köszöntötték a Budapest-Bamako legénységét Maliban. A nap felkelő sugaraiban látszott először, hogy végül is mindenki beért a táborba legkésőbb hajnalban, bár voltak, akik soha nem felejtik el az előző éjszakát, amikor is csak a hold és a csillagok fénye mutatott irányt a szavannán.

A 141-es rajtszámmal induló Opel Frontera utasai is csak a vakszerencsének köszönhetik, hogy az éjszakában összetalálkoztak a Coimbra Racing és a Renegat Team autóival, akik csak az első ösvényt tévesztették el, de ezzel több mint 90 kilométerre eltértek a helyes iránytól. Nekik legalább működött a navigációs rendszerük, nem úgy az opeleseknek, akik végül egy iránytű segítségével próbáltak eljutni Maliba.

„Voltunk már hasonló helyzetben korábbi Bamakókon is, de most két utasunk is volt: a karaván egyik orvosa és a Budapest-Bamako sajtóreferense. Így, hogy másokért is felelnünk kell nem csak magunkért sokkal nagyobb a feszültség. A látótávolság nem volt több 60 méternél. Nem tudhattuk, mikor hajtunk bele egy árokba, vagy a visszacsapódó faágak mennyire verik szét az autót. De a tapasztalatunk és a hitünk átsegített minket minden nehézségen és végül is hajnali fél 3-ra megérkeztünk Naraba.” ─ nyilatkozta Hegyi Viktor a 33-as rajtszámú Nissan Pick Up kapitánya.

A Nara-Segou szakasz igazán könnyűnek ígérkezett az előző napihoz képest. Még arra is jutott idő ─ főleg a túra kategóriásoknak ─ hogy a csapatok meg-meg álljanak a kis mali falvakban és beszélgessenek a helyiekkel. „A több mint 1 hetes sivatagi autózás után igazi felüdülés volt vizet és fákat látni. A mali emberek kedvessége és vendégszeretete pedig semmihez sem hasonlítható”- mesélte Polgár András versenybíró.

Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. Egyetértek a Adatvédelmi irányelvekkel Feliratkozás

A versenykategóriások nem értek rá a helyiekkel való barátkozásra. Ők még az utolsó napokon is ádáz küzdelmet vívtak a megszerezhető pontokért. Annyira szoros volt a verseny, hogy csak az esti díjátadón, Bamakoban, tudja meg mindenki ki viheti haza a 2008-as trófeát.

Sajnos megtörtént az idei első komolyabb baleset is. A 170-es rajtszámmal motorozó Gyulai Csongor, Narától 20 km-re durrdefektet kapott. Ekkor azonban még nem sérült meg. Egy helybéli a segítségére sietett, és felpakolta őt és motorját a platós autójára. Majd pár kilométerrel később ugyan ő nagy sebességgel belehajtott az előtte szabályosan közlekedő 95-ös rajtszámú Suzuki Vitarába. A Suzuki totálkárosra tört, de szerencsére az utasai nem sérültek meg. Ez sajnos nem mondható el a platón utazó Gyulai Csongorról, akire az ütközés következtében rádőlt a motorja és valószínűleg részleges szalagszakadást szenvedett.

Biztosat csak egy röntgen után mondhatunk, addig csak valószínűsítem, hogy szakadás van. Még szerencse, hogy motoroscsizmában volt, mert az egyrészt felfogta az ütést, másrészt tartja a lábát addig amíg Bamakoban rendesen el tudják őt látni” ─ Közölte Dr. Palotás Miklós a verseny egyik orvosa. A nap fairplay díját biztosan a 65-ös rajtszámú csapat kapja meg, akik 140 kilométert autóztak vissza a bajbajutottakért, és vontatták őket be egész éjszaka Segou-ba.

Vasárnap több csapat is már jó korán útra kelt, hogy minél előbb beérjen Bamakoba és az elsők között élvezhesse a meleg zuhanyt és a hideg sört. Kedvenceink, a velorexes csapat sokak meglepetésére szintén beért a célba. Habár Sanyi és Krisztián eredetileg úgy tervezték, hogy a Velorex-szel jönnek vissza Magyarországra, Bamakóban olyan jó vételi ajánlatokat kaptak, hogy még borulhat a terv. Ebben az esetben nem lesz módjuk körülnézni Afrikában. Az biztos, hogy aki elindult Budapestről Bamakoba az mind bátor és világra nyitott ember, aki nem csak álmodozik, de meg is valósítja az álmait.

---

A Budapest-Bamako 2008 verseny végeredménye és különdíjai

Verseny kategória helyezettjei:

1. Raid Adventure Team (21) 503 pont
2. TBA Racing (29) 493 pont
3. Americana Team (03) 484 pont
4. Pappas Team (36) 479 pont
5. DLC Racing (01) 471 pont
6. Sysman Team (02) 465 pont
7. Maxliner (28) 455 pont
8. Quart Team (05) 435 pont
9. SAT (12) 398 pont
10. Brilum Team (23) 388 pont
11. Olsen Banda (09) 381 pont
12. Homokdüne.hu (19) 375 pont
13. SporTime (14) 355 pont
14. Daciaval Bamakoba (30) 335 pont
15. Fütyülős Bamako (22) 255 pont
16. Tyto Alba (16) 146 pont
17. Ara Service Team (11) 125 pont
18. Renegát Team (33) 117 pont
19. BKV (08) 85 pont
20. Cattani Team (15) 80 pont
21. Paperdogs (06) 63 pont
22. Africa Trophy in Memorian Ricsi (24) 60 pont
23. Kolomposok (17) 30 pont
24. Kerek Team (169-170) 25 pont
25. Sahara Express (34) 10 pont

Különdíjak:

• Teréz anya jótékonysági díj: Afrika Magyar Egyesület
• Bozót hőse díj: 65-ös csapat
• Az év médiaribanca: Mogyorossy Tibor (Alfa – BKV busz)
• Gyurcsány Ferenc „Ezt elkúrtuk” díj: 173 és 174-es csapat Elek Márton és Petrovics Péter
• A sivatag bátor harcosa díj: 177-es csapat Voyager-Velorex
• Népek barátsága díj: 49-es csapat (magyar, baszk, német vegyes csapat)
• Low budget csapat díj: 103-as Team Malibus
• Az év túrázó versenyzője díj: 33-as Renegát Team
• Az év bozót járata: BKV busz
• A lány aki a legtöbbet örömet okozta nekünk díj: Lőrincz „Bútor” Attila