Van benne spiritusz – Honda Shadow Spirit 2007 teszt
Amikor az ember hat év múltán visszaülhet korábbi motorjának megújult rokonára, némi nosztalgia tölti el. Előtörnek az élmények, amelyekben az évek hosszú sora alatt együtt részük volt, ugyanakkor minduntalan összeveti az újat a régivel.
A Honda nagyot alkotott a 2007-ben a VT750 Shadow megújult, choperesített sport-cruiser változatával. Az évek (évtizedek?) óta világszerte nagyon kedvelt modellt, utoljára 2004-ben frissítették fel. A 750-es akkor hagyományos, cruiseres formát, vastag kerekeket, széles tankot és kormányt, nagy sárvédőket kapott.
Mostanra viszont a piac tömve van vastag kerekű, nagysárvédős cirkálókkal, hatalmas űr tátongott azonban a könnyű, karcsú, nagy, küllős első kerékkel és még alacsonyabb üléssel felszerelt chopperek szegmensében. Ezt a rést pedig a Spirit tölti ki mostantól.
Az a réteg, akiknek ezt a motort készítették, soha nem igényelte a hatalmas erőt, a mindent elsöprő nyomatékot… A Shadow célközönsége a kezdő és újrakezdő motorosok, a nők, és az alacsony termetű sofőrök. Aki ezt a motort választja, szeretne kényelmesen egyé válni a gépével, hátradőlni a nyeregben, miközben a langyos menetszél nyaldossa a bőrét, és az sem utolsó szempont hogy mindeközben hogy mutat kívülről. Akár valami giccses amerikai filmben.
Nos a Shadow Spirit esetében nem lehet panasz. A tervezők 2007-re különleges, régi-új formát álmodtak neki. A látványban a nagy, 21”-es, küllős első kerék dominál, amihez teljesen új kormánypozíciót is alkottak. A hátsó sárvédő rövidebb lett, a beépített, modern hátsólámpa pedig talán valami japán robogóról maradt. Mindemellett fontos szempont volt, hogy a Spirit a kategóriájában a legalacsonyabb üléspozíciót kapja. Nos ezzel sincs hiba!
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Még több kép a galériában
Az utóbbi időben magasabb súlypontú és üléspozíciójú motor(ok)hoz vagyok szokva, ezért mikor először ráültem az új Shadowra, megdöbbentem, mennyire alacsony és könnyű. Aztán rájöttem arra, amin oly rég gondolkodtam – hogy miért van, hogy sokan lassításkor, megállás előtt vagy épp indulásnál a lábukkal a motorjuk mellett totyorognak. A Spiriten én is ezt csináltam, ugyanis ahogy leraktam a lábam, annyira közel volt a föld, hogy az aszfalt hátrahúzta. Ahhoz, hogy újra a jó előre elhelyezett lábtartó közelébe tehessem, megint előre kellett lépegetnem.
Négy év alatt szereztem némi rutint a Steeden annak idején, és az új Shadown – ahogy a többi kisebb és nagyobb testvérén – a kormányon elhelyezkedő kezelőszerveken, a gyújtáskapcsoló helyén mit sem változtattak. Mindent megtaláltam, és minden egyből kézre állt. Ezután egyesbe raktam, és kezdődhetett a kaland.
Fontos megemlíteni, hogy a Honda japán technikája mindig az élvonalban volt, és valószínűleg ott is marad. A váltója például annyira pontos, csendes és könnyű a motornak, hogy ilyet az utóbbi időben alig tapasztaltam. A motor gombnyomásra indul – az automata szívatónak és az injektornak köszönhetően – és szerintem nagyon halkan jár. Jó hír viszont, hogy több cég gyárt már ehhez a modellhez is egyedi, és nyilván jóval hangosabb kipufogókat. A motor több fokozatban állítható teleszkópja két személlyel is tökéletesen csillapítja a világszerte hírhedt, magyar kátyúkat.
