fbpx

Floridából jelentem: elkúrtam is meg nem is

two whwwl foxies motorozas 1Egész héten ment a kavarás. Nagyon be voltunk sózva a vasárnapi csajos motoros túra miatt, és már a húgomék is motorozni akartak, szóval kellett még egy motor.

Mivel Christine Hondájára mindenképp számíthattunk, én felajánlottam, hogy Patty és Tony jöjjenek azzal, és én majd bérelek egy Harley-t. Egy napra kibirom azt a 150 dollárt csak azért, hogy motorozzak Amerikában Harley-Davidsonon. Szóval felhívtuk azt a közeli motorépítő műhelyt, amit szinte minden nap látunk hazafele.

A Greg’s Custom Cycles honlapja szerint van három bérelhető Harley-juk, egy custom Fat Boy, egy custom Softail és egy custom Street Glide. Hát persze hogy a Street Glidera fájt a fogam. Sajnos mikor felhívtuk, egyből mondták, hogy a Street Glide nincs, úgyhogy a Fat Boyt választottam. 1500 dollár a foglaló, amihez kell egy hitelkártya szám, és csak akkor terhelik rá, ha valami gond van a motorral.

Közben Chris a facebookon rákérdezett az esemény résztvevőinél, nincs-e valakinek egy fölösleges motorja vasárnapra. Szinte azonnal jelentkezett is Barry, aki felajánlott egy BMW R 1150 Rockstert. Később kiderült, hogy nem csak egy fölösleges motorja van. A garázsában álló három motor mellett egy másik helyen van még másik tíz motorja.

Elérkezett a szombat, amikor menni kellett lefoglalni és lepapírozni a kölcsönzős motort. Reggel írtam Barrynek, hogy köszi a felajánlást, de ha már választani lehet, maradok a Harleynál. Délelőtt még játszótereztünk a gyerekekkel, aztán ebéd és altatás. Három óra lett, mire odaértünk. (Előző nap voltunk pár motoros boltban, és mindegyik ötig volt nyitva.) Akkor ért a meglepetés, hogy Gregék kettőkor bezártak. Hiába hívtuk az üzlet számát, már nem vették fel, és az üzenetrögzítőre sem reagáltak – nyilván ők is motorozni mentek.

Maradt tehát a B-terv, hátha nem sértődik meg Barry, ha “nincs ló, jó a szamár is” módon mégis elhoznánk a BMW-t Brandonból. Természetesen nem sértődött meg, sőt azt mondta, mehetünk együtt a találkozó helyszínére. A helyzetet csak az bonyolította, hogy Christine 10-re várt minket a Hondával… szóval az egyik sógorom elvitt motorral Christinehez, a húgomék pedig (a másik sógorral) elmentek ketten kocsival a BMW-ért. Aztán elindultunk mindketten a Two Wheel Foxies találkozójára, és fél úton találkoztunk a Peggy’s Corral nevű kocsmánál, majd motort cseréltünk. A Honda Shadow mégiscsak kényelmesebb két személynek.

Így viszont volt szerencsém vasárnap kétszer is átmenni a Tampa Bay-t átszelő Sunshine Skyway Bridgen, egyszer a Hondával, visszafelé pedig a BMW-vel.

NaNa

NaNa

Motoros újságírói pályafutásomat 1995-ben kezdtem gyakornokként a Born to be Wild Motoros Magazin szerkesztőségében. 2000-ben államvizsgáztam a JATE BMI Kommunikáció és PR szakán, diplomamunkámat "A Magyarországon kapható motorkerékpármárkák image és a vásárlói attitűdök" címmel írtam. 2006-ban alapítottam meg a Csajokamotoron.hu oldalt. További info itt

0 0 szavazás
A cikk értékelése
Feliratkozás
Értesítés
guest
0 hozzászólás
Inline visszajelzések
Összes hozzászólás
0
Kíváncsiak vagyunk a véleményedre. Szólj hozzá!x
()
x