Egy lelkes mazsola, aki fél a gyökerektől az úton

Előfordul, hogy a téli pihenő után annyira elszokunk a motorozástól, hogy egyszerűen nehezünkre esik elindulni. Para a sok kátyú, a sok autós az utakon vagy bármi. De nézzük, mit ajánlanak ilyen esetre a motoros csajok!

Sziasztok!
Ötleteket kérek, hátha valaki tud segíteni. Adott egy mazsola, én.
Tavaly október elején szereztem meg a jogsit, a motort október végén hoztam haza, utána még nagyon lelkesen beleraktam két hét alatt egy 1000-est, aztán elraktam aludni.
Most viszont a nagy kihagyás után egyszerűen parázok megindulni, még városon belül is, mert tudom, hogy sok a gyökér.
Ki hogyan küzdötte le az első nagy kihagyás után a paráját?
Én nem vezetek autót, szóval még csak nem is mondhatom, hogy a reflexeket stb. tudtam szinten tartani.
Ha a kedvesem ráérne ugyanakkor, mint én, akkor nyilván vele mennék, de dolgozik. Most meg haver motorja is lehalt tegnap, szóval ő is kiesett..
Üdv,
Egy lelkes mazsola

• Esetleg ha valakivel együtt mennél? A csoportban biztosan találsz valakit aki szívesen elkísér az utadon.
• Szia! Én júniusban tettem le a jogsit. Hasonlóan vagyok én is az érzéssel, mint Te. Tegnap volt az első, hogy idén motorra ültem. Paráztam, de miután kifordultam az utcánkból, teljesen elmúlt a félelmem. Élveztem, nem felejtettem semmit tavalyhoz képes…
• Szia. Nem tudom milyen utcában laksz de ha kitolod a motort és beindítod ráülsz ott mennél esetleg, hidd elkap a hév és eltűnik a para. Nekem sincs autóra jogsim, volt 5 év kihagyásom, de ez nekem bevált. Ha a városban félsz közlekedni, menj városon kívül!
• Én is tavaly vizsgáztam. Novemberben. Nulla előélettel. (B-s sem). Én vasárnaponként szoktam motorozni, reggeli órákban. Kevesebb a forgalom az utakon. Minden elindulás előtt van egy kis drukk bennem, pont azért amit írtál („a sok gyökér miatt”).
• Én is ezt javasolnám hogy ne egyedül indulj el valahová hanem valakivel. Nagyobb biztonságot ad
• Pacsiii én is csak motort vezetek.
  Lehet közhely, de nekem úgy sikerült ezt legyőzni, amikor 3 éve megcsináltam a jogsit, hogy nagyon figyeltem és még ott is lassítottam/benéztem, ahol elsőbbségem volt. Ez amúgy mai napig így van.
• Én tavaly október végén szereztem meg a jogsit, ne aggódj, nem vagy ezzel egyedül
  De fogjuk mi még érezni az igazi fílinget, megjön a rutin és a tapasztalat is
• Le a kalappal, hogy B jogsi nélkül raktad le a motorjogsit. ezt azért fontos kiemelni szerintem. Nekem sokat segített, hogy már van tapasztalatom a forgalomban. Szóval ezért se érzed magad bénának, inkább ellenkezőleg, tök jó, hogy csinálod, hogy eljutottál idáig! Idővel meg fogod szokni, hidd el. Viszont nagyon fontos, hogy kifejlessz egy hatodik érzéket, hogy már hamarabb tud, hogy a másik mit csinál, mint ő maga.
  Az index az egy veszélyes dolog, ha kereszteződésben balról jönnek indexelve, én mindig megvárom, hogy lassítson és megbizonyosodjak, hogy tényleg le kanyarodik, mert sok a gyökér… Meg sok ilyen dolog van, amit az ember már tud, ha sokat van forgalomban, szóval idő kell csak. Próbálj minél többet motorozni, de az jó, hogy találtál olyan időszakot, amikor kevesen vannak az utakon. Ha vannak ilyen időszakok, próbáld elcsípni őket, és tényleg, jönni fog a fejlődés, a magabiztosság.

Jó tanácsok kezdőknek egy öreg motorostól

És még egy részletes válasz a végére:

Én szoktam menni, de van, hogy én is parázok. Amúgy ugyanezek a paraméterek, nekem is október elején lett meg a jogsi, mondjuk a moci már hamarabb megvolt. Akkor motoroztam valamennyit, aztán inkább a szerelőnél volt.

Én izgatottan felülök rá, de parázok sokszor. Kanyarokban főleg.

Nagyon nagyon sokat olvasgatok utána, könyvet is olvastam, cikkeket, videókat, szóval elméletben is próbálkozom. de nem egyszerű ennyi infót összeegyeztetni. Ez egy ilyen dolog… A jogsi szerzés alatt nem tanítanak semmi igazán fontosat. Autónál is ez volt, hogy utána sok idő volt megszokni, pedig azért az annyira nem érződik veszélyesnek… Hát még a motor.

És azt is észrevettem, hogy nagyon hangulatfüggő, vagy kipihentségfüggő, hogy mennyire megy jól… A széltől még nagyon félek… Kanyarokban nagyon lelassítok…
Olvastam olyan cikket is, ami konkrétan a félelemről szólt. Páromat is megkérdeztem, aki régóta motorozik, ő is mondta, hogy bizony néha félt eleinte.

Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. Egyetértek a Adatvédelmi irányelvekkel Feliratkozás

Hovatovább, ez a félelem segíti abban, hogy tapasztalatlanságunkban ne vállaljunk többet, mint amit elbírunk.

Szóval fel a fejjel. Nincs senki, aki motoros és közeli barát? A párod? Apukád? Bárki?

Mondjuk én azt is észrevettem, hogy egyedül jobban szeretek menni. Nekem ez még bőven a tanuló időszak, az ismerkedés időszaka a motorral, a motorozással, és feszélyez, ha egy gyorsabb, ügyesebb motoros van velem… De attól még jó támasz.

Ha további tanácsra van szükséged, látogass el a CsamClub.hu oldalra vagy lépj be a Csajok a motoron előkészítő Facebook csoportunkba!

Te hogyan küzdöd le a paranapokat motoron? Elindulsz akkor is vagy inkább a garázsban hagyod a motorodat?

Címlapkép: ChatGPT