Bubble Babes
A vagány rap, rock, hip-hop, nu-metal zenéket játszó banda zúzós koncertjein kedvére megőrülhet mindenki, aki szereti, az ereszd el a hajam bulikat.
A csapat 2010. augusztusában alakult, s azóta pörögnek ezerrel a hazai zene világában. A zenekarban Karai Anna énekel, Beke Bogi basszerkodik, Fekete Andrea dobol, és végül, de nem utolsó sorban, az egyetlen fiú tag, Kiss Péter gitározik.
Nagyon kíváncsi voltam, honnan jött a névválasztása a csapatnak, mert nekem rögtön a rágógumi, a színek kavalkádja, az öröm jut az eszembe róla. Mi minden múlik egy néven…
Bubble Babes: ─ A csajokkal, hárman ültünk a metrón, két átszenvedett ötletelős hónap, és egymillió elvetett zenekarnév után… Az egyikünk felvetette, legyen a nevünkben valami „bubble”. A másik, hogy „babe”, a harmadik „vagy akár mindkettő”… És lőn! Akkor még négyen voltunk csajok, elég nehéz volt egyetérteni, de mindenkinek tetszett a választás, ezért így maradtunk.
─ Hogyan állt össze a zenekar?
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Anna: ─ A Gitármánia Táborban kezdődött az egész… Egy kósza ötlet volt csak a csajzenekar. „Meglepően” hatalmas sikerünk volt – főleg a fiúknál persze. De később, csak-csak az motoszkált bennünk a gitárossal, hogy rendesen össze kéne ezt hozni. Úgyhogy, bugáznunk kellett egy basszert és egy dobost. Telitalálat volt, így született a Bubble Babes… Két lánygitáros elfogyasztásával, és szembesülve a ténnyel, hogy ez a stílus nehezen fekszik a csajoknak, egy tehetséges fiatal srácra bukkantunk, aki imádta a számainkat, és mindet megtanulta otthon önszorgalomból. Miután lelépett az utolsó gitárosunk, az egy hét múlva esedékes bulinkra kellett valakit kerítenünk… Ugye nem kell mondanom, ki lett a kiválasztott?
─ Látom, a repertoárból, hogy feldolgozásokat játszatok. Alapból ez a cél? Vagy majd később saját számokat is gyártatok?
B. B.: ─ A lényeg a stílus. Abban egyelőre nem vagyunk annyira homogének, hogy saját számok születhessenek, de olyat már találtunk, amit annyira jól megírtak helyettünk, hogy mindegyikünknek bejött, és imádjuk játszani. Azért nem adtuk még fel a közös nevezőt, szeretnénk saját számokat.
─ Szeretitek a rapesebb nótákat. Ezt így egyöntetűen, vagy valamelyikőtök szíve csücske esetleg?
Bogi: ─ Nyitott vagyok az újdonságokra. Amikor megkerestek Annáék, hogy mit akarnak, még ott tartottam, hogy nem volt műveltségem metál és rock terén – azt sem tudtam, a nu-metált eszik-e vagy isszák… Azóta már megtaláltam ebben is a kedvenceim, és szeretem azt a vonalat, amit a feldolgozásokkal kijelöltünk. Alapvetően kíváncsiságból csatlakoztam, és bejött.
Anna: ─ Nekem abszolút a „szívem csücske”! „Szabin” (Sub Bass Monster) nőttem fel, és persze Linkin Park, Limp Bizkit ezerrel. Még a gimiben megfogadtuk a legjobb barátnőmmel, hogy lesz egyszer egy rapzenekarunk. Ő végül nem lett zenész, de nekem muszáj megdöbbentenem az embereket a „lányos” rappel. Ne csak mindig szépen éneklő, csinibabákat kapjanak…
Andi: ─ Nekem a Limp Bizkit volt a nagy favorit, mielőtt bekerültem a bandába. Kis lurkó koromban pedig a rapért voltam oda meg vissza…
