A drága motoros albumok
A motoros témájú könyvek otthon mindössze egy sort tesznek ki egy nem is túl széles könyvespolcon. Ráadásul a többségük olyan, amit magamnak soha nem vennék meg. Nem azért, mert nem érdekes, hanem mert túl drága. De végül is épp az ilyen karácsonyhoz hasonló alkalmakra találták ki ezeket az albumokat.
Mivel Magyarországon az utóbbi évekig még a drága motoros albumok is hiánycikknek számítottak a könyvesboltokban, a legtöbb ilyen nálunk is angol nyelvű. Persze ebben a kategóriában a nyelv szinte nem is számít, mert itt nem annyira a szöveg, sokkal inkább a képek a lényegesek.
Kivétel ez alól a Harley-Davidson márka 100 éves évfordulójára 2003-ban kiadott album, amelyben a kezdeti évektől a megjelenés napjáig minden fontosabb modell szerepel egy kétoldalas képpel és egy rövid leírással. Ezen kívül a cégről is sok érdekeset megtudhatunk belőle, és vicces, hogy rengeteg korabeli fotón visszaköszönnek a manapság újra divatba jött retro öltözékek és felszerelések is.
A másik hasznos album, amit semmi pénzért nem adnék, szintén amerikai. A motorkerékpárok enciklopédiája 1885-től mostanáig több mint 2500 motorkerékpárt mutat be. Olyan márkák szerepelnek benne ABC sorrendben, amikről még soha nem hallottam, és már rég nem is léteznek. Az viszont érdekes, hogy magyar motorkerékpár csak egy van benne, a Pannónia, amit a könyv szerint 1951-75 között gyártottak a Danuviával, a Tündével és a Pannival együtt az állami tulajdonban lévő Csepel gyárban Budapesten.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Szabad fordításban: Ez volt az első egyhengeres, kétütemű „Jawa-szerű” motorkerékpár, amit a Pannónia különböző márkaneveken forgalmazott. Például az amerikai piacon White néven ismerték a magyar modellt. A hatvanas években piacra dobták a 250 cm3-es, kéthengeres, ám még mindig kétütemű modellt, és ezzel együtt számos off-road versenygép is született. Ezekkel a gyár „több mint egy” magyar bajnoki díjat szerzett.
Az USÁ-ban mind az egy-, mind a kéthengeres White modelleket forgalmazták, ám a fő probléma az volt, hogy a potenciális vásárlók nem bíztak a termékben. Az olyan gyáraknak, mint a Jawa vagy a CZ nagy előnyük volt, hogy számos nemzetközi sportsikerrel büszkélkedhettek, de a magyar márka nem tudott betörni erre a pénzközpontú piacra. Végül az amerikai forgalmazók több pénzt költöttek a reklámkampányra, mint amennyit az eladásokkal kerestek.
Ugyanez volt a helyzet a többi nyugati országban is, azonban a keleti-blokk kommunista országaiban a Pannónia számottevő sikereket ért el, legalábbis a hetvenes évek elejéig. Onnantól az eladások csökkenni kezdtek, ezért a Csepel gyárat is be kellett zárni 1975-ben… – szóval az amerikaiak így tudják…
