Két napig ünnepeltük a 17. Nemzetközi Női Motoros Napot – VIDEÓVAL!
Idén is igazán tartalmasan telt a Nemzetközi Női Motoros Nap. A program két napig, két helyszínen zajlott „hivatalosan”, és arról még nem futott be az összes információ, hogy akik egyénileg motoroztak, merre jártak.
A Nemzetközi Női Motoros Napnak mindössze annyi az üzenete, hogy ezen a napon minden motoros nő mtorozzon, hogy mindenki lássa, hogy nem is vagyunk már olyan kevesen. Mindegy, hogy ki milyen és hány köbcentis motort használ, a lényeg, hogy használja ezen a napon.
Én – engedve a déli motoros csajok évek óta tartó unszolásának – ezen a szombaton Szegedre vettem az irányt. Habár volt egy kis kísértés, hogy a 400 km autópályán motorozás helyett a 2 kilométerre lévő, csömöri veterántalálozót válasszam, de aztán győzött a kilométerhiány és az adott szavam.
Azért reggel még átszállítottuk a gyerekeket két motorral A Művészhez. Mórocz Zoli (A Művész) foglalkozott már ezer dologgal, Ő készítette a tetoválásaimat, régebben lovat tartott a kertben és lovasíjászott is, valamint a bőrszerszámokat is ő készítette a hagyományőrzőknek. Szokott motort fényezni, és az utóbbi időben veterán motorokat restaurál élethűre.
Mivel az új hobbija okán egyre több veterán rajongóval ismerkedik meg, jött az ötlet, hogy szervez nekik egy szezonnyitó összejövetelt a saját kertjében. A látogatókat stílusosan művezető-köpenyben várta és a gramofonból szólt a korban oda illő muzsika. Volt kis eszem-iszom, torta és délután körbevonultak a veterán motorokkal a településen.
Sajnos erről a részről már lemaradtam, mert miután körbeköszöntem és csináltam néhány felvételt az addig összegyűlt járgányokról, érzékeny búcsút vettem mindenkitől és nekiindultam a nagy útnak úgy fél 11 tájban.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Az autópályán kellemes volt a forgalom – ahhoz képest, hogy szombat volt – és az időjárás is kegyes volt. Picit ugyan még hűvös, de amikor már épp megálltam volna pulóvert húzni, Petőfiszállás után vagy 5 fokkal melegebb lett, és ez elég is volt, hogy lemondjak a melegebb ruháról.
(Petőfiszállást azért jegyeztem meg, mert visszafelé ugyanaz volt a helyzet: ahogy elhagytam a táblát, 5 fokkal kevesebb lett, viszont hazafele megálltam pulóvert húzni.)
Szegeden a Huszár Mátyás Rakparton találkoztunk a csajokkal a megbeszéltek szerint. Vittem rózsaszín lufikat, és ezzel díszítettük fel a motorokat, hogy látszódjon a tömegben, hogy vagyunk egy jópáran. Sajnos nem minden motoros csajt sikerült becserkésznünk, de a csam kommandó lecsapott, és ha motoros nőt láttunk, annak a kezébe nyomtunk egy lufit vagy egyből felkötöztük a motorjára.
A felvonulás 15:00 órakor indult. Addigra kb. 500 motoros gyűlt össze a rakparton – a szervező Dél Alföldi Motoros Egyesület tagjai később megpedzették, hogy ha ilyen tempóban nő a létszám, jövőre új helyszínt kell találniuk a gyülekezésre.
Körülbelül fél órás volt a motoros felvonulás, aminek a vége a Gyermekklinikánál volt. A parban igazi motoros találkozó hangulat fogadta a motorosokat: a hangfalakból a Born to be Wild szólt. Még itt is lehetőség volt az adományok átadására, majd a megadományozott Reménysugár alapítvány képviselői elvonultak megszámolni az összegyűlt pénzt.
Idén nemcsak a motorosok száma duplázódott meg, hanem az adomány összege is, ugyanis 3.100.000 Ft-ot számoltak össze az átutalásokkal és a készpénzadományokkal együtt, így a Gyermekklinikáának lesz pénze a tervezett eszközök beszerzésére, sőt még többre is a motorosoknak köszönhetően.
Mivel én még egész nap nem is ettem semmit, a felvonulás után néhányan elmentünk halászlét enni – az nem történhet meg, hogy ennyit motoroztam és még egy halászlét sem eszem Szegeden! Öt óra körül indultam haza, és fél nyolckörül érkeztem meg kellemesen elfárava testileg, de lelkileg alaposan feltöltődve.
Ingyenes Vezetéstechnikai Tréning Motoros Nőknek
Másnap reggel 9-kor gyülekeztünk a Hungaroring bejáratánál.Idén a Pest Vármegyei Balesetmegelőzési Bizottság emelte a tétet és nem 40, hanmem ár 60 motoros nőnek adott lehetőséget a progtamon való részvételre. Összesen 49-en érkeztek meg a helyszínre… valamennyi lemorzsolódás mindig van. Valakinek az egészségi állapota nem engedte, hogy elinduljon és volt, akinek a motorja adta fel a leckét.
Még több kép a 17. Nemzetközi Női Motoros Napról a galériában
Ahogy a korábbi években is, a program megnyitója után 4 csoportra osztottak minket így kisebb csapatokban vettünk részt a különféle helyszíneken. Elsőnek az elméleti oktatást választottam, lévén még nem sikerült tökéletesen kipihennem az előző napi motorozást, sőtnémi izomláz is gyötört már addigra. Sebaj, rádolgozok és elmúlik!
Az elméleti modul
Az elméleti morult Németh Roland tartotta. A téma ezúttal az volt, hogyan befolyásolják a biztonságos motorozást a motoron végzett átalakítások. Arról ne is beszéljünk, ha ezeket nem szakszerűen hajtják végre! Hogy a futómű módosítása, a otorkerékpár „leültetése” hogy befolyásolja a menettulajndonságokat, videós illusztrációkkal támasztotta alá. Nagyon tanulságos volt.
Terepmotorozás
Második helyszínünk a földes pálya volt, ahol ismét kipróbálhattuk magunkat a terepmotorokkal. Nekem mindig ez a legkalandosabb rész, mert olyan távol áll tőlem ez a stílus, hogy olyan, mintha vidámparkban lennék. Néhányan a lányok közül hamar feladták épp erre hivatkozva, de én az utolsó perceket is kihasználtam, hogy „száguldozhassak” a könnyű kis krosszmotorokkal. Ezúttal is a tavaly megismert Kandi István volt az oktatónk a terepen.
Ezután egy rövid ebédszünet következett, amikor a bójás pályáról is feljöttek a lányok, majd a szünet után helyet cseréltünk, és mi következtünk a motoros rendőrök által vezetett lassú tempós, bójakerülgetős képzésen.
Lassú manőverezés
Nekem idén erre a részre nem állt rá az agyam. Túl sűrű lett a pálya, sok volt a nehéz feladat – fáradt voltam. Nem lehetett egyesével gyakorolni az egyes gyakorlatokat, mert a pályát egybefűzték, sorban kellett haladni. Emiatt sokat kellett várni egymásra. Úgy láttam, nem csak nekem okozott ez gondot, mert a lányok hamar feladták a próbálkozást és a végére csak a legügyesebbek maradtak. Ők viszont végre korlátlanul gyakorolhattak.
A mi csoportunkban ketten is eldőltek a otorral és mindkét motornak a kuplungkarja bánta. Az egyik motort tréleren kellett elszállítani, mert nem lehetett a helyszínen megjavítani. Igazából nem nagy katasztrófa, előfordul az ilyesmi, csak gondolom a lányok szívesebben gyakoroltak volna ahelyett, hogy motort szereljenek.
A program végén visszamotoroztunk a Tanpálya épületébe, és egy búcsúceremónia keretében mindenki kapott egy oklevelet arról, hogy elvégezte a tréninget. Habár én még erőltettem volna, hogy guruljunk valahova együtt, végül kisebb csoportok alakultak, akik hazafelé együtt motoroztak.
Végül én is hazafelé vettem az irányt. Rámfért már a pihenés, és biztos hiányoztam már a családnak. Amúgy is Anyák napja volt, amikor előbb-utóbb illik megjelenni otthon egy anyának.
Jövőre találkozunk. A 18. Nemzetközi Női Motoros Nap 2024. május 4-én lesz. Star Wars nap…
Fotók: Dienes Andor, Pál Alexandra, NaNa és a csajok
