Fékezz biztonsággal – Fékbetétek, és amit azok cseréjéről tudnod kell
Apró kis alkatrész, melyről méltatlanul feledkeznek meg oly sokan. Simán útnak indulnak, akár több ezer kilométeres túrákra is, hanyagabbak pedig hegyi szerpentineket látogatnak meg az Alpokban anélkül, hogy indulás előtt szemügyre vették volna motorjuk fékbetéteinek állapotát. Te ne légy ilyen béna!
Akinek motorja van, nagyon sok mindenre kell figyelnie annak érdekében, hogy épségben zárjon minden napot, amit motorozással tölt. Egy kis alkatrész hibája végzetes lehet. Ha valami miatt nem úgy gyorsul a gép, ahogy kellene, azonnal szerelőhöz viszed, vagy magad hárítod el a hibát. Ha megsérül a fényezés, szaladsz a fényezőhöz. Ha bedöglik valamilyen kényelmi kütyü, már veszed is az újat, mert nem akarsz leégni a haverok előtt. És a fékkel mi van?
Az sokszor eszedbe sem jut, hogy az oly természetesnek vett berendezés, mint a fék milyen nagy galibát okozhat akkor, ha nem megfelelően működik. Korábban írtunk már a fékfolyadékok cseréjéről, és annak fontosságáról, hogy az kétévente meg is történjen, illetve hogy az esetleges szivárgásokat ne hagyjuk javítatlanul. Azonban ez mit sem ér, ha a fékbetét papírvékonyra van kopva, vagy felülete keményre van égve, vagy legrosszabb esetben a kopó anyag darabokban hagyja el a fém hordozó lemezt.
Ha valamennyire is alapos szeretnél lenni a műszaki állapot szinten tartása terén, a fékbetétek – és persze a féktárcsák – állapotát rendszeresen ellenőrizd, és ha rendellenességet tapasztalsz, azonnal cselekedj. Léteznek szemmel látható hibák, de ha nem vagy süket, mint az ágyú, akkor menet közben hamar feltűnhet például, hogy a bemelegedett betétek olyan hangot hallatnak, mint a régi villamosok, ahogy a síneken fékeztek. Ez attól van, hogy bár nem kopott el a fékbetét, de valamikor sikerült egy heves fékezéskor, vagy hegyi útról való leereszkedés közben jól megégetned, mert ész nélkül használtad. Ugyancsak ez a helyzet akkor, ha a fékdugattyúk meg vannak szorulva, és akkor is nekinyomják a betétet a tárcsának, amikor nem fékezel.
Ilyenkor a felülete túlhevül, keményebb lesz, és fékezéskor már nem tud úgy „beleharapni” a tárcsába, csak inkább csúszik rajta, és a kellemtelen hanghatás mellett fokozottabban melegíti azt, ami akár el is deformálódhat a magas hőtől. Egy ilyen megégetett fékbetét hatásfoka nyomába sem ér egy épnek, és ha még leszakad az ég alja is, akkor aztán igazán veszélyes szituációkba sodorhat az elázott cucc. Ezzel nincs mit tenned, cserélned kell akkor is, ha nem kopott még kritikus vékonyságúra. A felcsiszolás halottnak a beöntés. Ezt felejtsd el.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
{tweetme buttontext=Kattints és Tweetelj!}A legáltalánosabb fékbetét elhasználódás természetesen a normál kopás. {/tweetme}Ezt a legtöbb esetben könnyen ellenőrizheted, ha olykor rápillantasz. Az igazán hanyagok akkor veszik csak észre, hogy elkopott, amikor már a hordozó anyagról, – mely acéllemez – teljesen lekopott a speciális kopó anyag, és ez az acél mar bele közvetlenül a szintén acél tárcsába. Ilyenkor nincs szó klasszikus kopásról, hanem brutális tapadás jön létre a két felület között, ami váratlanul nagy fékhatáshoz, blokkoló kerekekhez vezet, ami után könnyen lehet bukfenc.
A legritkább elhasználódási forma, amikor egyszerűen elöregedik, szétég, megrepedezik, és darabokban potyog a hordozó lemezről a rá ragasztott kopó anyag. Ez is roppant veszélyes. A legváratlanabb pillanatokban távozhatnak az elfáradt részek, ami fékhatás csökkenéshez, nem várt reakciókhoz, majd balesethez vezet. Ugye, te sem szeretnéd, ha ilyen olcsó, könnyen cserélhető alkatrész miatt kellene szállást foglalnod a baleseti sebészeten?
A motorkerékpárokon a tárcsafékek mellett még elvétve találkozhatsz dobfékekkel is. Ez egy ősrégi, de jól bevált megoldás, ami már elavultnak számít, és csak régi, vagy olcsóbb motorkerékpároknál, – ezeknél is csak a hátsó keréken alkalmazva – illetve robogóknál találkozhatsz vele. Hatásfoka lényegesen kisebb, mint a tárcsaféké, ráadásul szerkezete több mozgó alkatrészből áll, és ennek tetejébe még eléggé zárt kialakítású is, ami miatt a fékezésből származó kopadék por és egyéb szennyeződés, illetve nedvesség nem tud csak úgy eltávozni a menetszéllel, mint a tárcsaféknél.
