Én vagyok Superman! Honda CB650R 2023 teszt
„Na, és milyen az új motor?” – kérdezte egy ismerősöm a teszt első napján. „Nem igazán szereti a magyar utakat.” „Még jó, hogy Ausztriába mész vele!”
Jó, hát, sőt, így maga volt a megtestesült álom. A motort (és magamat) ugyanis bedobtam a mély vízbe; az átvétel után rögtön a határ felé vettem az irányt, hol autópályán, hol a főbb utakon, mert olyan oldalszél volt aznap, hogy a pályán nagyon nem éreztem magam komfortosan. A Honda felfüggesztése/gumijai meg nem igazán voltak oda a kátyúkért, szóval mondhatjuk, hogy kapcsolatunk nem indult zökkenőmentesen. Sőt, kifejezetten zökkenős volt.
Ám valóban: ahogy átértem a határon és kisimult az aszfalt, megjelentek az Alpok kanyarjai, máris mosolyra húzódott a szám, magam mögött hagytam a szelet is, és mintha egy másik világba érkeztem volna, ahol az alattam addig ugrabugráló megbokrosodott lovacska hirtelen doromboló cicává változott.
Elkezdtünk nem egymás ellen, hanem együtt mozogni, és egyre lelkesebben faltuk a hátralévő kilométereket. Nagyon hamar ráéreztem a kanyarok ízére/ívére, és magamévá tettem a hasonlatot: a motor lágy suhanása és az enyhén előre dőlő üléspozíció miatt az ember tényleg úgy érzi, mintha Supermanként hasítana az aszfalt fölött.
Hazáig követett… megtarthatom?
Honda-tesztelői karrierem során ez volt az első olyan motor, amire azt mondtam, hogy ezt így, ahogy van, el is fogadnám. Sőt, mások tesztjeit átböngészve láttam, hogy nem vagyok egyedül, volt, aki valóban meg is vette a tesztmotort.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Nekem legjobban az tetszett benne, hogy végre egy nyomatékos jós(z)ágot kaptam, olyannyira, hogy a városban előzgetve megszólalt a fejemben egy géphang: „Beast Mode Activated”.
Még több kép a Honda CB650R-ről a galériában
Erősnek, de nem ijesztően agresszívnek érződik, tapasztaltabb motorosként élvezni a képességeit, ugyanakkor szerintem egy kezdőre sem hozza a frászt; lehet azt a gázkart finoman is kezelni. Az elejét kicsit emelgeti, de nem akar rögtön kerékre állni akkor sem, ha a zöldre váltó lámpánál elbambulsz és a mögötted dudáló Audis hatására ijedtedben megrántod a gázt.
Az ABS és a kipörgésgátló pedig gondoskodnak arról, hogy ha elgurul a gyógyszer, meg is tudj állni, sőt, vészfékezéskor a vészvillogót is bekapcsolja. Esőben is jól teljesít, ezt alaposan teszteltem is, hiszen pont Ausztria egyik legszebb szerpentinjén Mariazell-nél szakadt rám az ég, de a motor egyszer sem csúszott meg. Ha valaki mégis kíváncsi arra, hogy egykerékre áll-e a motor, a kipörgésgátló kikapcsolásával akad rá lehetőség.
A futóművei rendes aszfalton úgy viselkednek, mint az álom. Magyar utakon már kicsit pattogósabb, de azért nem teljesíthetetlen, és ha nagyon muszáj, még az ad hoc terepezést is bírja. Az egyik hegy tetejéről ugyanis az egyetlen levezető út – Google maps szerint aszfaltozott főút – egy sóderes-murvás szerpentin volt, visszafordítókkal gazdagon dúsított, ami bónuszként meredeken lejtett.
Nem mondom, hogy a tetején nem torpantam meg egy pár pillanatra, és nem próbáltam más útvonalat keresni, de nem volt mit tenni, a kis gáz-nagy fohász módszerrel végül esés nélkül végigmentünk a pár kilométeres szakaszon. Mindennapi terepezésre nem ajánlom, de egy-egy ilyen szitut el lehet vele viselni.
