A francia Vasember
A Vasember sorozatot biztosan sokan ismerik. Most egy olyan emberről lesz szó, aki – bár nem olyan látványosan, mint a filmben – a valóságban is egy igazi technikai bravúrt vitt véghez. No, nem épp jókedvéből, hanem a túlélésért folyatott harc során.
A francia villanyszerelő, Emile Leray még 1993-ban, 43 éves korában élte át élete egyik legemlékezetesebb eseményét, amikor a marokkói sivatagot átszelvén Citroen 2CV típusú autójával súlyos balesetet szenvedett.
Emile átutazóban volt a marokkói sivatagban, és a Tan-Tan nevű városból indulva, a sivatagon átvezető út közben egy katonai osztag megállította, és közölték vele, hogy az adott pontnál nem mehet tovább. Így nem maradt volna más választása, mint hogy visszaforduljon Tan-Tan felé. Mivel Emile ezt nem szerette volna, a visszaút helyett az úttalan utakat választotta, így akarta megkerülni az elzárt területet. A rögös és sziklás talajon haladva egy alkalommal elvesztette uralmát a kocsi felett, ami a baleset során olyan sérüléseket szenvedett, hogy mozgásképtelenné vált.
Emile korábban már több alkalommal beutazta Afrika különböző tájait, így a megszerzett tapasztalataiból tudta, hogy mihamarabb el kell érnie a lakott területet, mert a sivatagban töltött, élelem és víz nélküli napok hamar végeznének vele. Mivel a legközelebbi lakott település 32 kilométerre volt, és a sivatagban való gyalogos haladás nagyon megerőltető, Emile nem mindennapi módját választotta annak, hogy megtalálja a visszautat a civilizációba.
Volt néhány napra való élelme és vize, továbbá pár szerszám is akadt a csomagtartóban. Többek között egy vasfűrész is, melynek nagyon nagy hasznát vette. Felmérte, mennyi ideig fog kitartani az ellátmány, és hogy tovább bírja, keveset evett és ivott. Mivel egyedül volt, segítséget senkitől sem várhatott, és csak magára számíthatott, de éles eszével hamar kitalálta, mivel mentheti meg az életét. Végiggondolta annak lehetőségeit, hogy hogyan tudna járóképes gépezetet összehozni a roncs darabjaiból.
Arra jutott, hogy a rommá tört Citroen roncsaiból egy kétkerekű járművet, egy rendhagyó motorkerékpárt fabrikál, felhasználva az autó épen maradt alvázdarabját, a motort és a váltót, kerekeket és néhány futómű elemet. Szétszerelte az autót, és az üres karosszériát használta sátor gyanánt. Úgy gondolta, hogy néhány nap alatt elkészül az autóból készített motorral, de végül 12 nap után tudott csak útnak indulni.
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
Az így elkészült szerkezet bár működőképes volt, kezelhetősége nem volt egyszerű. A lökhárítóból kialakított, és a kocsi kárpitjaival borított ülés nem épp a kényelmet testesítette meg, de Emile-nek ez a szerkezet az életét jelentette, így nem törődött ilyen apróságokkal.
Mikor Emile végül elindult az általa épített gépezeten, csupán fél liter vize maradt. Ez volt az egyetlen esélye a túlélésre. Bár könnyen tudott haladni, sokszor leesett a nyeregből, mivel a szerkezetnek csak az első keréknél volt rugózása. Egy nap után olyan messzire jutott, hogy a marokkói rendőrség rátalált, és elvezették őt a legközelebbi településig. A rendőrök finoman figyelmeztették arra, hogy a kocsija papírjai már nem felelnek meg az átalakított állapotnak, így azok nem érvényesek. Emile-t ez érdekelte a legkevésbé, és boldog volt, hogy megmenekült a sivatagi haláltól.
Később egy újságnak a következőket nyilatkozta: „Terepen szerettem volna megtenni az általam kiválasztott kerülőutat. Korábban tízszer utaztam Afrika különböző részein, ismertem az adott területet, így nem aggódtam amiatt, hogy nem sikerülne az út. Elhatároztam, hogy a 2CV-vel megyek. Bár nem összkerék meghajtású, de elég erős szerkezet. Afrikában ezt a kocsit „acél tevének” hívták, mert mindenhová el lehetett vele jutni, ha óvatosan vezették. Én keményebben nyomtam neki a nehéz terepen, és ez okozta a bajt, és jól össze is törtem. A baleset után túlélő módba kapcsoltam magam. Kénytelen voltam ezt a megoldást választani, mert nem tudtam volna gyalog elérni a legközelebbi lakott területet. Túl messzinek tűnt sivatagi körülmények között.”
Egy rövid hír erejéig ugyan a 90-es években feltűnt a sztori a francia televízióban, de nem lett világhírű szenzáció belőle. Leray nem publikálta hőstettét. Történetét sokáig csak kevesen ismerték, de néhány éve nagyobb nyilvánosságot kapott egy motoros website-nak köszönhetően ez a nem mindennapi sztori, így hamar megismerte a nagyközönség.
Leray – akit sokan a Vasember című filmek főhőséhez, a zseniális mérnöki tudású Tony Stark-hoz hasonlítanak – most 64 éves, Franciaország északnyugati részén él, és a marokkói sivatagból való megmenekülése emlékére a mai napig emlékként őrizgeti a különleges kétkerekűt.