Sid művészi tetoválásai
− Általában megtalálják a tetoválókat a képek…
− Most nagyon bejöttek a divatba a mauri és a polinéz minták. Ezeket sokan kérik. Úgy kezdtem, hogy hetente kettőt csináltam itt, és amikor már meglátják a kollégák, hogy valaki ilyet kér, hozzám teszik be. A tervezésük nagyon jó, csak a kivitelezésük hosszabb idő. Sokan ezért nem szeretik elkészíteni.
− Jönnek be úgy emberek, hogy csak tetoválást szeretnének, de fogalmuk sincs, milyen mintát?
− Igen, de még hányan! Ha kapok egy alapötletet, könnyebb dolgoznom. Sokszor adunk a vendég kezébe papírt és ceruzát, hogy tudjuk, nem tud rajzolni, de mégis mutassa meg, mit szeretne. Ezután elkezdi csinálni, és már jobban összeáll a fejében az egész. Átlátja, milyen minta illene a bőrére, és én is elmondom a véleményemet.
− Mit szeretnének a legtöbben?
− Általában kicsi és fekete-fehér mintát akarnak, mert félnek a színestől, hogy ki fog kopni. Holott, a fekete-fehér is kikopik, ha nem vigyáznak rá! Az idők során fel kell javítani a tetoválást, és nem szabad napoztatni, szoliztatni. Olyan krémeket kell használni a varrott részre, amelyek vigyáznak az ember bőrére.
− A tetoválókat is sztereotipizálják. Erről mi a véleményed?
− A tetoválókról azt hiszik sokan, hogy isznak, drogoznak és bunkók. Pedig, csak egyszerű emberek vagyunk az utcáról, akik szeretik a munkájukat. Velünk is el lehet beszélgetni. Jó, hogy vannak tetováló műsorok, mert bepillantást engednek a tetováló műhelyek életébe. A 40-50-es korosztály szerintem azért jön tetováltatni, mert látják a tévében, hogy ha bemennek a szalonba, akkor rögtön kedvesen, közvetlenül fogadják őket. Ez tetszik nekik! Nagyon fontos az is, hogy ne durva árakat kérjünk, mert nem Miami-ban élünk, hanem Magyarországon.
− Nem csak a tetoválókkal, hanem a tetoválásokkal sincsenek megbékélve az emberek.
− A gondolkodásuk régimódi. A munkahelyen nem engedik meg, az utcán kinéznek. El kellene fogadni végre, hogy nem a prostiknak és a börtöntöltelékeknek van tetoválásuk.
Sokszor a kisvárosokban a legrosszabb a helyzet, ahol mindenki ismer mindenkit, és kinézik azt, aki más, mint az átlag…
