Saját motor teszt: HD Street Glide 2006 első benyomás – VIDEÓVAL!
A markolat számomra egyszerűen érthetetlen. Szögletes és krómozott, tehát hideg és csúszik, valamint nem tudom rendesen megszorítani, mert az ujjaim nem illeszkednek az éleire. Eleinte még az is felmerült, hogy esetleg fordítva szerelték fel, mert úgy talán több értelme lenne a gumírozott részeknek. Ez persze lehetetlen, mert a gázbovdennek csak az egyik markolatban van előre kiképzett helye.
A hétfői teszt azzal kezdődött, hogy ki kellett tolnom a motort a garázsból hátrafelé. A 320 kg éppen 50 kilóval több, mint a Jackal, de azért valahogy megbirkóztam vele. Azért ezentúl igyekszem majd háttal beállni, ha lehet. Miután a hőmérsékletet eddig alkalmatlannak tekintettem a motorozásra, azzal sem fájdítottam a szívem, hogy megtanuljam a gombokat. Most tehát a férjemnek kellett kiképeznie, hogy kell kikapcsolni a riasztót és hogy indul be a motor.
Döbbenetes volt az az elementáris erő, amikor először beröffentettem. A kezdeti billegések és óvatos-szögletes kanyarvételek után nosztalgikus élményben volt részem. Ahogy az első autómat, az Oltcitot vezetve, most is – egész úton – megemlékeztem az első esőről (erről nem kellett különösebben, mert amikor elindultunk már esett), az első körforgalomról, az első hídról, az első hegymenetről, az első előzésről. Az első kátyút, -murvát és -sáros pocsolyát már kevésbé vártam, de szerintem ezeket az akadályokat is jól vettem.
Mondjuk nekem a Screamig Eagle kipufogó túl hangos… tudom, “a hangos dob életet menthet”, de szerintem túl agresszív, amikor az utcán megszólalnak a riasztók, amerre elmegyek. Viszont egy rövid pihenő és ebéd után, mikor már ismerősként üdvözöltem az új gépet, összegyűjtöttem a bátorságom, és bekapcsoltam a CD lejátszót menet közben. Az első zenehallgatás igazán emlékezetes. Mikor megszólalt a Lynyrd Skynyrd-től a Freebird, összegyűltek a szememben a könnyek… gyönyörűen sütött a nap, és öt motorral mentünk konvojban Esztergom fele… még most is kiráz a hideg.
Persze a többieket is kirázta, amikor egy lámpához érve még mindig teljes hangerővel szólt a zene. Hiába, nem tudok egyszerre fékezni, kuplungolni, visszaváltani és még hangerőt is állítani. Talán majd idővel szerzek némi rutint ebben.
Azt azért hozzá teszem, hogy szembe szélben és nagy sebességnél nem élvezhető a zene. Nem úgy a duda, aminek a formája és a hangja is hasonlít egy kamionéhoz, vagy egy hajó kürtjéhez. Van itt valaki, aki szeretne egy ilyet? Szívesen elcserélem.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Az egynapos túra, 125 mérföld (kétszáz kilométer) megtétele után már egész jól összeszoktunk az új géppel. Hogy mikorra fogom megjegyezni, hogy az 50 km/óra hány mérföld, azt nem tudom, eleinte gondolom majd érzésből vezetek. Később, ha még mindig nem megy az átváltás, lehet, hogy berajzolom a kilométerórán alkoholos filccel. Most már kezdődhet a személyre szabás projekt.
