Magyarok a Nemzetközi Triumph Fesztiválon
A Grossglockner Hochalpenstrassén 18 eurós napidíjat kell fizetni, de ezért egész nap fel-alá szerpentinezhetett bárki. Mi csak egyszer tudtunk végigmenni az idő rövidsége miatt. A kilátás, ami a 2430 méteren lévő Fuschertörl pihenőhelytől látszik, az valami mesés! Mintha nem is a földön járna az ember.
A Magyar Triumph Tulajdonos Club (M.T.T.C.) egy weblap útján kezdte el keresni a hazánkban igen ritka Triumph márka tulajdonosait. A csapat eddig 36 fővel büszkélkedhet, de még mindig várja azokat a Triumph-osokat, akik még nem nem hallottak a társaságról.
Az első közös találkozásra a komáromi motorostalálkozón került sor, amit a június 2-i T-day követett Tatán. Ezen a bulin merült fel az ötlet, hogy látogassunk ki az osztrák Neukirchenbe, a nemzetközi Triumph fesztiválra június 29. és július 1. között. Annak ellenére, hogy még csak pár hónapja ismertük egymást, húszan vettünk részt a túrán.
A gyülekező június 29-én 9 órakor volt a hegyeshalmi határátkelőhöz közeli Levél községben. Tíz óra körül sikerült útra kelnünk a 450 km-es szakaszra. Az időjósok egész hétvégére esőt ígértek Ausztriában, így biztos, ami biztos alapon megvettük az autópálya-matricát, hogy ha úgy áll az idő, ne kelljen annyit ázni. Az első néhány falu után rá kellett jönnünk, hogy 13 motorral képtelenség haladni az egymásba fonódó falvak miatt, így emiatt tértünk rá az autópályára nagyjából az út feléig. Liezen-től a 320-as úton folytattuk az utat.
Egész idő alatt megúsztuk az esőt a jóslatok ellenére, azonban Neukirchentől 40-50 km-re, Zell am See-nél leszakadt az ég és azonnal jégesőt borított ránk. Szerencsénkre 10 méteren belül találtunk egy buszmegállót, ahol megvártuk a kb. 10 perces zuhét. Itt találkoztunk a tizennegyedik motorral.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Este 6-7 körül érkeztünk meg a Neukirchenbe, ahol az egész falu a fesztiválra volt berendezve. Nagyon kedvesen fogadták a magyar csapatot, és mit hoz a véletlen az egyik német motorépítő cégnél dolgozó magyar szerelő is azonnal ujjongva „támadott” ránk. Életünkben nem láttunk még ennyi Triumph-ot egy helyen. Csak elvétve volt egy-egy más márka. A kirakatokban, a házakon és az egész utcán Triumph-zászló, angol zászló és Tridays plakát sorakozott.
Miután felocsúdtunk az ámulatból, megkerestük a szállásunkat. Igaz 2-3 km-re volt a Tridays helyszínétől, de a látvány, ami fogadott minket, mindenért kárpótolt. Ezer méter magasról néztünk le Neukirchenre, illetve fel a még magasabb havas hegycsúcsokra. A szobák elfoglalása, kipakolás és vacsora után visszaindultunk a fesztiválra ki motorral, ki gyalog. Sajnos elkezdett esni az eső, és egész éjszaka nem állt el. Ettől függetlenül nagyon színvonalas koncerteket hallgathattunk meg mindkét színpadon.
Szombaton a bőséges reggeli után a közeli Krimml vízeséshez motoroztunk. Gyönyörű látvány tárult elénk. Az Európában a legnagyobb, a világon pedig az 5. legnagyobb vízesés 380 méterről zúdul le. Ezután néhányan elindultak egy kis örömmotorozásra a szerpentinekre. Ketten közülünk tovább indultak tervezett utukra Írországba, illetve még egy motor érkezett meg Magyarországról. Már délután volt, mire ismét lementünk a fesztiválra.
