Honda Safety Hungary - 1. vezetéstechnikai tréning - A tréning második napja

Tartalomjegyzék

Másnap reggel csekkolás: értitek-e a tegnapit, van-e kérdés, hogy vagytok? Köszi, értek mindent, csak ha majd felmásztam a motorra, csatoljátok vissza a karomat. Igen-igen, mert kapaszkodni próbáltam, ígérem ma nem fogok, mert nem birok! És tényleg meg sokkal kevesebb karizommal is elmegy a motor, lehet egész lazán is tartani a kormányt, attól még az egyenesen halad. Jöttek a súlypont áthelyezéses gyakorlatok, a kanyarodás, meg a lassú haladási egyensúly gyakorlatok (a nyomorult vasgerendán ha 5x végig bírtam menni már sokat mondok, pedig a PÁV vizsgán anno olyan szépen megdicsértek, hogy milyen klassz egyensúlyom van a kütyüvizsgálatnál).

HIRDETÉS (x)

Aztán volt Budapest Útszimulátor: a dolog  úgy nézett ki elsőre, mint egy lapjával földre tett szélesebb vaslétra (és az is volt), ezen is áthajtottunk néhányszor, friss beton szimuláció nem volt. (Pedig egyszer véletlen áthajtottam egy olyanon, mert a szakik nem kordonozták el a friss járdát, csak szimplán ácsorogtak mellette ebédidőben, én meg azt hittem az út feltúrt oldalát őrzik annyira sörösüvegekkel - volt is óbégatás a huligán motoros után, nagyon figyeltem ám akkor is, hogy nehogy odafeküdjek.) Szóval simán át lehet hajtani a vaslétrán, elegáns popsiemeléssel, némi lendülettel és finom kuplungcsúsztatással. Közben a fedett-pályás papírkutyák időnként kinéztek ránk, hogy ránk akar-e már szakadni a hófelhő.

Aztán eleredt a hó, majd elkezdett fújni a szél is, csak épp annyira, hogy a bójákat szétszórja a pályán, így betereltek minket, és elmentünk ebédelni. Próbáltam lenyúlni az oktató 1000-es kolbászzsír-metál vasát, annak ürügyén, hogy majd én azt beviszem a hóról, de az következetes volt, és nem adta oda. A kaja végére azért lecsillapodott a hóvihar, és mehettünk ki a nedves pályára gyakorolni. Vészfékezésnél sikerült is blokkoltatni a hátsó kereket, csak másként viselkedik a hideg gumi esős úton...

Mondták a gokartpályán a fedett részben azok tekeregnek, akik már túl vannak a első tréningen, mert odabent több az elkerülendő akadály, és a rendszer igényli azért már az alaptudást. Aztán végül megint kisütött a nap, így volt még lejtőn megállást felfelé és lefelé orral, majd a visszakanyarodás lejtőn. Sikerült elsőre, nem volt bokorba ugrás, bár Viktor elmesélte miféle kalandokkal szórakoztatták az elődeink.

Még gyakoroltunk egy csomót, aztán a nap végén csemegének felrakta Viktor a II. szint pályáját. Hálából ezért jól oda is vertem a Hornikát a szűk nyolcasban: hát a kettes szint még váratni fog egy picit, úgy néz ki. Először szívódjon fel az egyeske, aztán majd jöhet ketteske... Háh, de jó lenne odabent is tekeregni egy szép kis Hornival, amikor mondjuk odakint méteres hó figyel... Mondjuk a bordó metál fényezésű gyönyörűségek egyikével...

Szóval nagyon klassz volt, és maximálisan építő jellegű a tanfolyam! Megéri végigcsinálni öreg rókáknak is. Nálam pölö kiderült van pár rossz berögözött szokásom, ami vész esetén akár végzetes is lehet, úgyhogy most a napi rutin szintjére ezt beépíthetem, és gyakorolhatok. Megint kiderült, hogy mindig van mit csiszolni, és minél többet tud valamiről az ember, annál jobban látja, hogy még mennyi mindent kéne tudnia. Valahogy így kéne már alapból megtanítani is az embereket motorozni, ahogy ők csinálják, hogy a rossz szokásokat már fel se vegyék a népek.

Meg sokat számít az is, hogy nem a saját motorodat nyúzod, hanem bátorságot ad az óriási bukóvasakkal szerelt paripa jelenléte.  Meg hogy olyat tolnak alád amifélét hajkurászol. Ahogy ledobtam a szűk nyolcasban a vasat, a bukóvason kívül más nem sérült, pedig eléggé döngött szegény zöld pára, meg is rémültem egy kicsit, hogy most mi lesz. Semmi nem lett, Viktor intett, mehetek tovább a másik pályára, mert ez nem megy...  A nap sütött tovább, én pedig mint a kisiskolás, tekeregtem tovább a többi bója közt...

Aztán visszavették a bűnrondazöld imádni való Hornikát (nadekérem kawazöld Horni?), és némi kelletlenséggel, de azért visszaadtam a kulcsát. Megsimizgettem még a kis Zöld Békát, aztán bementünk átöltözni. Kaptunk oklevelet, meg fotózkodtunk, és véget ért a nap. Kicsit sajnáltam, hogy vége lett, mert igazán jól éreztem magam. Visszamennék na, jó az a hely.

Aztán elindulóban még odakacsintottam a dirt pályára, el kell menni majd sarazni egy kicsit, nem kóser ez hátsó fék megcsúszás koordinálatlanul...

Most megint tornázhatok a Lóóóval, ki lesz borulva tőlem, hogy már megint motorozni taníthat.

Nyomtatás E-mail

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS

Kedvelj bennünket

Motoros filmadatbázis

Blogok

Egy csomó filmet megnéztünk már a világvégéről, az apokalipszisről meg a nagy világégés utáni életről,...
Bővebben...
Tavaly ősszel cseréltem motort, ezért még nem volt akalmam az "új motoromat" próbálgatni. "Maradj...
Bővebben...

Rólunk

"A jó kislányok a mennybe mennek, a rosszak mindenhova"

A Csajokamotoron.hu magazin oldalain minden információt megtalálsz, ami a motoros nőket érdekli, amire szükségük lehet a motoros jogosítvány megszerzéséhez, vagy egy motoros túrához. 

Iratkozz fel a hírlevélre!