Az űrhajóba oltott motor: Honda VFR 1200 FD 2011 teszt

Tartalomjegyzék

A Honda belenyúlt a lecsóba és beletolta a dupla-kuplungos elektronikus váltót a rendszerbe, ha már van automataváltós autó, legyen motorból is.

 

Mielőtt átvettem a vasat a teszteléshez, szétbogarásztam a netet, hogy mi hogy működik rajta, ugyanis automataváltós a szentem. Végül is egész jól sikerült, de hát egy elégedetlen perverz állat vagyok, mert tetszik a sok gomb, de a kuplungot én magam szeretem csúsztatni, amit most nem lehetett.

HIRDETÉS (x)

Szóval bejönnek a sokgombos kütyük, és ezen a két kormánycsutkán van ám rendesen nyomkodni való! Ez ügyben nem lehetett panaszom, a bal hüvelykujjam teljes extázisba került, hogy végre neki az indexen kívül is van dolga. A motor már nem szalonszökevény volt, 15 000 km-t már szaladgáltak vele, az előző tesztelő elég lelkesen döntögette, a gumikon látszott.

Első ránézésre a motor leginkább valami kétkerekű űrsiklóra emlékeztet, annyira áramvonalas és sima. A szép nagy egybe felületek csodálattal töltik el az embert: sehol egy felesleges dudor, minden elegánsan egyszerűen gyönyörű vonalvezetésű, egy finom formájú hosszú vas. Nem hiába töltöttek el vele a szélcsatornában időt, a szélvédelme első osztályú. Még ha ki is lógatom az áramlatból bármicsodámat (bukó, könyök, láb), a leváló áramlat nem rántja meg a motort, és ha 130 közben eszembe jut felállni a nyeregben, a fejemet nem akarja leszakítani szél.

A tompa orrú lámpája engem egy római gladiátor tekintetére emlékeztet: szigorú nézés, és kétoldalt az arcvédő lemezei vezetik be a légáramlatot a hűtőre. Az arclemezek mögött elegáns kopoltyúfedél indul, benne a légszűrőkkel. Térd magasságában van még egy kopoltyú a sofőr felé mindkét oldalon, ami a ventilátor által keltett hőt vezeti rá a térdünkre, ez hűvösebb időkben igen kellemes lehet, de nyáron városban, az autók közti navigálás közben a legfinomabb megfogalmazásban is gatyarohasztó, mert a ventilátor lelkesen hűti ám a rendszert. Konkrétan fázós típus vagyok, és még sose izzadtam bele a bukóba fejtető magasságában, de most sikerült ezzel a módszerrel. A hűvösebb tavaszi és őszi reggeleken/estéken kellemes lehet, de menet közben, 40-50 km óra körül már nem zavaró nyáron.

Felülről ránézve jobb oldalon a dupla-kuplungos rendszer lóg ki, balra hátul pedig a kardános rész. Különösebben nem zavaró, jól ki van egyensúlyozva. A motor súlypontja a tank alatt elöl érződik, utassal felmászik kényelmes tank és csípőtájék közé. Ergonómiailag 180 cm körüli sofőrökre tervezhették, de azért a kicsiknek is elég kényelmes. Az ülés kindertojásszerűen lekapató a zár kinyitása után, közepesen kényelmesnek nevezném.

Műszerfala harmonikus-szimmetrikus: középen egy körtárcsás fordulatszámmérő, jobbra-balra tőle két szárnyacska, benne az infók: bal oldali sebesség+üzemanyagtank állapot, jobb oldal: skálán a motorhőmérséklet, a sebességfokozat és típusok jelzése, napi km, összes km és külső hőmérséklet. Felettük egy sorban a hagyományos dolgok: index, olajnyomás, ABS visszajelzés, röfi és kézifék jelölés.

Mert van rajta kézifék is (baloldali kormánycsutka) az automata váltó miatt. Van vészvillogó is, az a jobb oldali kormánycsutkán. A fékkar távolsága állítható. A tükör érdekes formájú, de jól használható, átlagos méretű. Különlegesség: az indexet beépítették a tükörbe, és jól is néz ki. Az előttem motorozó amolyan helyesen kacsintgatósnak jellemezte ezt a tulajdonságát.

Nyomtatás E-mail

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS

Kedvelj bennünket

Motoros filmadatbázis

Blogok

Így a Halloween utózöngéjeként itt az idő, hogy felfaljuk a tököket. Ha már mást nem...
Bővebben...
Hiába van új motorom - nem vagyok elég kemény - hogy motorozzak ebben az őszies...
Bővebben...

Rólunk

"A jó kislányok a mennybe mennek, a rosszak mindenhova"

A Csajokamotoron.hu magazin oldalain minden információt megtalálsz, ami a motoros nőket érdekli, amire szükségük lehet a motoros jogosítvány megszerzéséhez, vagy egy motoros túrához. 

Iratkozz fel a hírlevélre!