Csajok a motoron 1960-ból

Bizony, a cikk anyáinkról, nagyanyáinkról szól. Azokról a dögös motoros lányokról és asszonyokról, akikről hébe-hóba az Autó-Motor Magazin is megemlékezett annak idején. Megtudhatjuk, mi foglalkoztatta 50 esztendővel ezelőtt a motoros nőket, mit ajánlott nekik a szakmai világ, hogyan élték meg a motorozást.

Napjainkhoz képest fontos különbség, hogy akkoriban nem különült el egymástól a motoros és autós nők világa. Maga a tény számított: fehérszemély a volán/kormány mögött. Azok a nők, akik többre vágytak társaiknál, kipróbálták magukat autóban és motoron is.

A szocialista vas és acél országában a hatalom mindent propagált, aminek köze volt a gépekhez, így az autózás, motorozás, versenyzés műfaját is. És, mivel azt is hirdették, hogy egyenrangúak a nők a férfiakkal, nekik is kínáltak (természetesen könnyebb) motorokat, mopedeket.

HIRDETÉS (x)

„Tudja, mi a Jawetta?” – harsogta az új moped reklámkampánya.

„Vonalai kecsesek…, legömbölyített benzintartályocskáját a hagyományos helyen hagyták, de szem előtt tartották, hogy ne csak nadrágos, de szoknyás vezető is használhassa.”

Rangos eseménynek számított 1960-ban a Nőtanács és az Autóklub által megrendezett lányok-asszonyok autóversenye. A versenyt március első vasárnapján, az 50. nemzetközi nőnap tiszteletére bonyolították le 41 résztvevővel és több száz szurkolóval, farkasordító hidegben. Ma már hallani sem akarnánk olyan futamról, melyet cérnabefűző, krumplipucoló és nagy vájling tejet, cuclikba öntögető vetélkedő színesít. De akkor nem csak az autóvezetés győztesét öntötte el a büszkeség. A híradás szerint: „… a verseny fénypontján… a bábuk és zászlók alkotta szlalompályán ügyes kezű nők angolna módjára siklottak el kocsijukkal az akadályok között.”

Már akkor is megkülönböztettek ténylegesen motort vezető nőket, és azokat, akik az oldalkocsiban vagy hátul foglaltak helyet. Pl. oldalkocsit szívesen reklámoztak dekoratív hölgyeménnyel. Mikor a váci Duna Hajógyár piacra dobta legújabb, OK-4 típusjelzésű oldalkocsiját, többek között ezen előnyeit hangsúlyozta: „Az aránylag alacsony építés lehetővé teszi – a vonalvezetés megbontása nélkül – a magas műanyag szélvédőt, amely mögött nem képződik légörvény, ezért nem is kócolja össze az utas fürtjeit.”. Mégis, mindenki egyformán motoros nőnek számított. Hiszen, számottevően kevesebb nő ült motorra, mint férfi. Nagyobb szenzációt keltett a hatvanas években a motoron ülő nő, mint manapság. A „átlagnőtől” megkülönböztette őket a nyilvánosság.

Magunk közt elismerhetjük, hogy a motoros nő régen és most is NŐ. Az Autó-Motor Magazinban még a női divat is teret nyerhetett, igaz csupán két alkalommal az egész 1960-as esztendőben. Fejet hajthatunk motoros elődeink előtt, akik mai szemmel nézve egyáltalán nem viseltek praktikus öltözéket. A ruha sem biztonságos, sem kellőképp szigetelt vagy meleg nem volt. A mai értelemben vett motoros ruhának akkor még hírmondója sem akadt.

Különösen érdekes, mit tettek sisak helyett a fejükre. Természetesen a ruhagyártók felismerték a problémát, legjobb tudásuk szerint igyekeztek külön kollekciót összeállítani a motoros hölgyek részére. A motorozást sportnak vagy kikapcsolódásnak, nem életformának tekintették. A viseleteket gyakran úgy ajánlották: sporthoz, motorozáshoz, utazáshoz.

Olvassunk most részleteket Pataki Mária írásából, élvezzük sajátságos kifejezésmódját, mely jól tükrözi a korszakot: „Az autó –és motorsport női híveinek eggyel több tavaszi gondja van, mint a férfiaknak. Azzal is kell törődniük, hogy mit vegyenek fel? …Az autós, motoros lányok és asszonyok öltözködése elsősorban a célszerűség követelményeinek kell, hogy megfeleljen – bár nem hanyagolhatják el a csinosság szempontjait sem...

Aki bizonyos fokig ki van téve az időjárás viszontagságainak, természetesen helyes, ha nadrágot visel. (Bizony, ez korántsem volt egyértelmű! – a szerk.). A mai divatnak a felhajtó nélküli, bokáig érő vagy boka felett végződő nadrág felel meg. Bár a nadrág autó- és motorsporthoz kétségkívül praktikus, csak 25 éven aluli, jó alakú lányoknak és asszonyoknak ajánlhatjuk jó szívvel. Hozzá csinos a halászblúz, akár lezseren viselve (ezt motorra nem ajánljuk), akár úgy, hogy az alsó bőségét befűzött gumizsinór fogja össze…

A jó meleg kardigán vagy a divatos, vastag „mackókötésű” gyapjú vagy műszál sportpulóver nélkülözhetetlen! S bár a pulóver önmagában is jól öltöztet, a kabátot nem helyettesíti, mert a levegőt átengedi. Szükséges tehát egy kulikabát, amely nem csak sporthoz, hanem hétköznapi utcai viselésre is alkalmas... Ha galléros, legyen magasan gombolódó, de készülhet egybeszabott kapucnival is. Legjobb a ballonanyag, mert ez könnyű, a szelet mégsem engedi át, és jól alá lehet öltözni, de lehet bőrből, műbőrből, kordbársonyból vagy lódenből is…

A sál vagy kendő fontos kiegészítője a sportöltözéknek, akár viselője frizuráját óvja a portól, akár torkát a meghűléstől (Figyeljük a sorrendet! – a szerk.). A kendőt jobb hátul megkötni, mert így jobban takarja a hajat is, a torkot is. A hajat védi a kabát ballon anyagából készült, a blúz anyagával bélelt kendő, amely a nyakon gombolódik. A mintegy 15 cm széles, ferdénszabott pánt szorosan fejrecsavarva megtűzhető. Megfelel a kötött sport sapka is. Csak annyit jegyezzünk meg, hogy nem szép keverni a sapka –és sálfajtákat. Vagy legyen mindkettő gyapjúból, vagy viseljünk két – színben és mintában összeillő - kendőt, egyszerre.

Nem szabad elfeledkezni a többi – öltözéket kiegészítő - darab összhangjáról sem, elsősorban mert igényesek vagyunk önmagunkkal szemben, másodsorban mert az autós és motoros nem tovasuhanó színfolt, néha gyalogos, a gyalogosok között. Angolos öltözékhez angolos kiegészítő darabok illenek: lapossarkú sport- vagy sportos cipő, bőr vagy bőrt utánzó kesztyű (semmiképpen sem nylon!), s kisebb vagy nagyobb bőr, vagy műbőr sporttáska, amelyben elfér minden személyi holmi, a nylonzacskóba csomagolt tízórai, sőt, még valamilyen tartalék ruhadarab is.”

Jókat derültünk az elmúlt percekben, de ne feledjük, elődeink igyekeztek a lehetőségekhez képest „motorosan” öltözni, szem előtt tartva női vonalaikat, akárcsak többségünk. Egyszer a móka kedvéért felöltözhetnénk a fent leírt módon egy verseny erejéig! A szigorúan nylonzacsiba csomagolt zsemle mellőzéséért büntetőpont jár!

Nyomtatás E-mail

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS

Kedvelj bennünket

Motoros filmadatbázis

Blogok

Azt mondják, a jó szülő egyik ismérve, hogy idejekorán önállóságra, felelősségre tanítja a gyerekét, olyan...
Bővebben...
Szokták mondani, minek az embernek ellenség, ha ilyen barátai vannak..... Nálunk ez már kollégákra is...
Bővebben...

Rólunk

"A jó kislányok a mennybe mennek, a rosszak mindenhova"

A Csajokamotoron.hu magazin oldalain minden információt megtalálsz, ami a motoros nőket érdekli, amire szükségük lehet a motoros jogosítvány megszerzéséhez, vagy egy motoros túrához. 

Iratkozz fel a hírlevélre!