Jani bácsi, az örökifjú motoros

Rácz Edina Fotó: Daróczi Edit Ágnes - . Motoros történelem

Ki gondolná, milyen kincseket rejt magában Debrecen-Józsa? Az ország legidősebb motorosát, a nyolcvanhét éves Jani bácsit.

 

A mai napig aktívan motorozó, találkozókra járó kedves nagypapát szinte az egész országban, és még azon is túl ismerik, szeretik. Az igazi motoros élő, rendíthetetlen példája Jani bácsi, aki tiszteletbeli vendég a motoros fesztiválokon, falu- és városnapokon.

 

HIRDETÉS (x)

 

A szerény, de annál nagyobb szívű öregúrral tavaly nyáron találkoztam először a kisújszállási motoros találkozón. Söröztünk együtt, és közös fotónk is készült… De erről majd később!

Úgy gondoltuk, nyakunkba vesszük az országot, és meglátogatjuk otthonában Jani bácsit. A kertben várt már bennünket. Egy sör mellett le is ültünk beszélgetni. Mellettünk állt büszkén az oldalkocsis Pannónia, mellyel sokat csavargott már az idős úr keresztül-kasul a világban.

Rögtön elkezdte mesélni, milyen sok helyre kell mennie az idei szezonban is, hiszen várják a barátok, és az út.

− Nyolc motoros klubban vagyok tiszteletbeli tag. Megyek majd Nyírtétre, Nyíradonyba, Tornaljára, Sirokra, Mezőpetribe, Tiszaföldvárra, és még sorolhatnám. Olyan is van, hogy egy hétvégén két találkozót összehozok, amelyek 20-30 km-re vannak egymástól. Megosztom a napokat, hogy mindenütt jelen legyek.

No, és hogyan indult a motoros pályafutása?

− Tíz éves koromban volt egy barátom, akinek nagyon jól álltak a szülei. Az apjának volt egy 38 köbcentis, Csepel gyártmányú dongó-szerű motorja. Néha elloptuk kicsit, és mentünk vele. Utána jöttek már a nagyobb motorok. A legegyszerűbb és legjobb járgányom ez a Pannónia, már 42 éves. Rengeteget megyek vele! Már csak három motorom van, mert a többit eladtam. Ötven gépem is volt régen. Ezzel foglalkoztam annak idején. Még most is javítok másnak motorokat. Van három autóm, ebből kettő olyan negyven éves. Ezekkel járok a veterán autós találkozókra.

Még több kép a galériában!Mi az eredeti foglalkozása?

− Buszvezető, és darus voltam, mindenféle géppel dolgoztam. A motorokat pedig adtam-vettem. Amikor a Csepel motorokat elkezdték gyártani, úgy lehetett hozzájuk jutni, hogy tíz mázsa terményt vagy búzát le kellett adni a hombárba. Beszámították az árát. Majd jöttek a Pannóniák. Jobbak ezek, mint a nyugati motorok! Pedig volt Nekem 500-as, 900-as Hondám is.


 

A motoros jogosítványt mikor szerezte meg?

− 1950-ben. De minden gépjárműről, végig megvan a jogosítványom!

Mikor járt először motoros fesztiválon Jani bácsi?

HIRDETÉS (x)

 

− A legelső motoros találkozón 1971-ben voltam, Debrecenben. Utána elmaradtak… Majd, 2001-ben mentem Kisújszállásra, csak úgy szétnézni. 2003-ban meghalt a feleségem. Attól kezdve minden találkozóra eljártam. Én vagyok a legidősebb motoros az országban már tíz éve. Mindenütt tiszteletbeli tag vagyok. Nem kell fizetnem belépőt, a személyzettel eszem és iszom. Egyedül a benzin kerül pénzbe. De van, ahol kapok 25-30 liter üzemanyagra érvényes utalványt, például Karcagon, Kazincbarcikán, Szlovákiában. Gyalog, vagy busszal nem járok, csak motorral. Jó a szemem is! Ez év nyarán töltöm a 87-et.

Nagyon szép kor! Látom, az egészségével nincs sok gondja…

− Gyógyszert nem szedek, orvoshoz nem járok. Negyedévente elnézek a doktorhoz, és beszélgetünk egy jót. Ha nem fáj semmim, minek menjek?

Ez igaz! De azért ilyen idősen bírni kell a sátorozást!

− Van jó felszerelésem: puha matracokat szoktam vinni. Az oldalkocsiban sok minden elfér. Ha pedig nagyon rossz idő van, akkor autóval megyek.

Na, és mi a helyzet Jani bácsi saját klubjával?

− Az eredeti klubom, Debrecenben, a rendőrségi egyesületnek a motoros klubja. Ezt hárman alapítottuk, de később kiváltunk tőlük. A mostani, veterán motoros klubunkban, a Mortimerben körülbelül harmincan vagyunk. Bárki csatlakozhat, akinek van valamilyen veterán motoros járműve. Meg szoktak hívni bennünket falunapokra, városnapokra, és kirándulni szoktunk menni. Ha több helyre vagyunk hivatalosak, akkor oszlik a csapat, hogy mindenütt képviseltessük magunkat.

A családja szokott Önnel menni?

− Nem igazán. Sokat dolgoznak, elvannak itthon. De nem megyek mindig egyedül a bulikra! Ha megyek Romániába, akkor van úgy, hogy Nyíradonyban csatlakoznak hozzám, és így tovább. Mire odaérünk egy találkozóra, már vagyunk 10-15-en. Hután van a nyírtéti önkormányzatnak egy üdülője, ott szoktunk aludni, bulizni. Amikor oda készülünk, az előtte való napon elmegyek Nyírtétre, ahol a polgármester úréknál van egy szobám, és ott alszom. Másnap reggel pedig együtt indulunk.


 

Azt már tudom, hogy a sört szereti Jani bácsi. És még…?!

− A pálinkát! Tegnap is odavoltam a barátomnál, akinek pálinkafőzdéje van, nagy motoros… De, ha tegyük fel, holnap megyek motorral valahová, ma már nem iszom semmit.

Ez így helyes! Azért az oldalkocsiban elfér pár üveg jó hazai pálinka, hogy majd a találkozóra megérkezve, lehessen koccintani a barátokkal… Egyébként, a külföldi klubokkal hogyan barátkozott össze?

HIRDETÉS (x)

 

− Itthon. Ez kölcsönös szeretet – Mi itt ellátjuk Őket, de a dupláját kapjuk vissza. A Vikingek és a Sasok nagyon jó barátaim. Szoktam kapni tőlük a saját találkozójukon utalványt, amiben van egy napra 10 korsó sör, ötszöri étkezés, három kóla, két deci pálinka, és öt kávé. Nagyon sokat adnak nekünk! Tisztelni, becsülni kell egymást!

A feleségével jártak motoros fesztiválokra?

− Nem. Tíz évig volt beteg a feleségem. Nem tudtam sehová sem menni, mert nagyon le voltam kötve. Amikor még negyven évesek voltunk, Ő is motorozott. Régen, Józsán egyedül Nekem volt motorom. Amikor jöttem haza, a feleségem már tudta, hogy Én vagyok az. Egymástól nem messze laktunk. Fiatal korunkban a házaknál rendeztek táncos mulatságokat, és úgy ismerkedtünk meg.

Jani bácsi hatására kezdett el motorozni a felesége?

− Hát persze! Mentünk sokszor együtt, és itthon rábeszéltem, hogy vezessen egyedül, és tanulja meg. Volt, amikor Ő vitt el engem ide-oda.

A motorozás szerelmesei, gondoltam, amikor hallgattam Jani bácsi meséit. Ezek után, körbe jártuk az udvart, megnéztük a járműveket. Majd, a legnagyobb ámulatunkra, az idős úr megmutatta a megannyi serleget, díjat, oklevelet, emléklapot, ajándékot, melyet a sok év alatt kapott. A fényképeket nézegetve, melyeket szintén a klubok szoktak küldeni Jani bácsinak, hirtelen szembe találkoztam saját magammal… Lassan kezdett rémleni a dolog, hogy a tavalyi kisújszállási bulin pár sör, és pálinka után fotózkodtunk az öregúrral. Mindenesetre, hatalmasat nevettünk a dolgon. Nincsenek véletlenek!

Amikor elváltunk, nagyban készült Jani bácsi Nyírtétre, a VIII. Autós és Motoros Találkozó és Tájtúra eseményre, ahová sajnos Mi nem tudtunk elmenni vele május 22-én. De, utólag elmesélte, hogy 1800 motoros vett részt a felvonuláson, és nagyon jól érezte magát, hiszen barátok között volt.

Az ország legidősebb motorosának, Jani bácsinak, még sokévnyi motorozást, bulizást, díjakat, és széles utat kívánunk!

Nyomtatás

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS