Panka első hosszú túrája a csajokkal

panka tura 2016 5Elgondolkodom mindig, Panka te hogy keveredtél ide???

Szeretném megosztani veletek életem első hosszú túráját. Aki ismer tudja, hogy a csam oldalát sok-sok éve ismerem, és tagja vagyok a fórumnak is. Voltam már benzintyúk sok-sok évig, és nagy hálával tartozom azoknak, akik önzetkenül vállalták, hogy elvisznek egy-egy túrára. Bevallom, sokszor elgondolkodom én felajánlanám-e valakinek, hogy elviszem ide vagy oda??!!

Köszönöm, hogy hittetek bennem, biztattatok, legyen jogosítványom és majd motorom! ZP-től Mináig, NaNá-tól Brigón, birgén, Sunnyn, Csibin és Zéén keresztül sorolhatnám az igazi motoros lelkű társakat. (Soltvadkerten, ahol kezdtem anno, nem is gondoltam, hogy ez az álom egyszer valóság lesz.)

HIRDETÉS (x)

A nagymotoros jogsi és motorozás megvolt, de a rutin minimális, ezért úgy döntöttem, vissza megyek az alapokhoz, és idén nagyon gyorsan kinőttem az 50 cm3-est. Gondoltam menjünk egy csajtúrára a 125 cm3-vel... Nem apróztam el, ha már túra, menjünk Tokajba! A szülinapom is közeledik, miért is ne ünnepeljek azokkal, akik ugyan azon szenvedélynek a rabjai?

Indulás szeptember 11.

Bevallom nem volt időm izgulni, de azon a reggelen mindenféle izgalom elfogott. A csapat Kistarcsán találkozott, és elindultunkl. Öt csaj, én a kis motorommal, szépen haladtunk, ekkora utat még nem tettem meg! A végén Miskolcnál már éreztem koncentrálnom kell jobban, a 32 fok kihatott a figyelemre.

A lányok: Mina, Csibi, Birge és Rita nagyon jól bírták, hogy csak 90- max. 100 km/óra volt a végsebességem. Szépen haladtunk, elől és hátul megvolt a biztosítás. Sok minden megfordult a fejemben, egyszer az, hogy biztos, hogy nekem ekkora távval kellett egy ilyen kismotorral elindulni? Vagy volt olyan: lehet, hogy a csajok megértik ennyi a vége. De vajon ők bírják majd ezt a tempót a nagy motorokkal? De ezt tudom! Úgy voltam vele, hazavárnak, annyit és úgy tudok menni, ami számomra biztonságos, és még bír a motor.

A szállásunk Tállyán volt Tokaj mellett, csodás környezetben. A csendet a harmóniát csak mi az 5 nő törtük meg. A borkóstolás vacsira elmaradhatatlan jó hangulatot hozott. Itt Mamóca, a csam színtén távolabbi tagja csatlakozott hatodiknak.

Második nap

Másnap Mamóca motorral érkezett vissza, hogy Nyíregyházára átmotorozzon velünk, és a szállásra, egy csodás, tóparti szállodába koordináljon minket.

Voltunk ruha fotózáson, és próbán, én ugyanis céllal mentem pont Nyiregyházára. A rutinosabb többiek délután elmentek motorozni addig. Aztán eljött az este. Ketten úgy döntöttek, autópályán kora reggel haza mennek. Meglepődtem, viszont megértettem, egyikük beteg volt, másikuknat a munkája várta.

A hazaút

A harmadik napon hárman indultunk vissza a Hortobágyon át. Nos az igazán nagy élmény ott ért minket. Debrecennél beleszaladtunk egy hatalmas esőbe, de folytattuk utunkat. A Hortobágy felett még jobban zuhogott, és csapkodott a szél minket. Fekete volt az ég, villámok előttünk, körülöttünk, vízátfolyás az utakon, a munkagépek, amik haza mentek, rengeteg sarat hagytak.

Azon gondolkodtam, hogy a kismotoron menni fog-e ez??? Attól tartottam, nehogy a szél oldalba dobjon, vagy a kis virsli kerekeim megcsússzanak. És akkor érdekes módon Csibi, aki előttem nagyon biztonságos tempóban haladt, valahogy megnyugtatott. Érzi azt az ember, ha valaki ideges, türelmetlen, de nem, ő ment és vezetett minket.

Tudtam, hogy tudja, biztos helyen állunk majd meg. És bárki hisz vagy nem hisz bármiben, hatalmas mosoly fogott el. Éreztem, hogy folyik a víz mindenembe, a nadrágomba, a bugyiba, és mindenem csurom víz lesz... Miért mosolyogtam? Mert éreztem, hogy apukám ott van velünk. Sajnos fentről tud óvni, de tudtam ez a meleg nyári eső azért van, tudjam nem kell félnem, nem szabad pánikba essek, sem megállni a nyílt terepen! Eddig ugyan is soha nem motoroztam még kicsi esőben sem, csak utasként voltam viharosan elázva.

Csurom vizesen álltunk meg a kilenc lyukú hídnál a csárdában. Levessel és teával melegedtünk, és próbáltunk száraz ruhákat felvenni. Aztán hamar elvonult az a sok eső, és folytattuk hazafelé utunkat. Mire Eger környékére értünk, meleg lett, és a ruhák is megszáradtak nagyrészt. Kezdtem fáradni, ismét volt egy pont, hogy én ezt bírni fogom-e hazáig?!

Álmosság és kellemes fáradságot éreztem. De amikor lágy szellő és sok kamion jött, akkor egy megmagyarázhatatlan frissességgel arra gondoltam, nem sok van hátra, és ezek a lányok olyan türelemmel segítenek és vigyáznak rám, hogy nincs megállás!

Beértünk Budapestre, és én elmondhatatlanul jól éreztem magam a bőrömben!!! Csibinek és birgének külön köszönet, hogy a szülinapomra egy ilyen örök élménnyel lettem gazdagabb.

Egy fontos gondolat megragadt Csibitől:

"Együtt jöttünk - együtt megyünk!"

Szóval a túrán örökre megjegyeztem, hogy ha egyszer olyan helyzetem lesz, én ugyan ilyen türelemmel, figyelemmel segítsem a kezdőket, mint itt a Csamról tették velem sokan!

Köszönöm szépen Lányok!

Szeretettel: Panka,

Minden motorosnak kívánok biztonságos utat haza!

panka tura 2016 1panka tura 2016 2panka tura 2016 3panka tura 2016 4

Nyomtatás E-mail

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS

Kedvelj bennünket

Motoros filmadatbázis

Blogok

A héten nem készült kép, mert ahelyett, hogy gyógyulnánk most épp az egész család egyszerre...
Bővebben...
Ha az időjárás ilyen kegyes marad, és szépen lassan kúszik fel a hőmérséklet, akkor 1-2...
Bővebben...

Rólunk

"A jó kislányok a mennybe mennek, a rosszak mindenhova"

A Csajokamotoron.hu magazin oldalain minden információt megtalálsz, ami a motoros nőket érdekli, amire szükségük lehet a motoros jogosítvány megszerzéséhez, vagy egy motoros túrához. 

Iratkozz fel a hírlevélre!