Egy tetoválás elég lesz?

Amikor megboldogult tizennyolc éves koromban eldöntöttem, hogy tetoválást akarok, úgy gondoltam, csak egyet és kész.

Már akkor is hallottam a közhelyet, miszerint „aki egyszer elkezdi, nem tudja abbahagyni”… Hát, van benne igazság!

Ha rácuppansz az érzésre, hogy elhatároztál valamit, azután nagy kínok árán megvalósítottad – jelentse ez a pénzt, a varrás fájdalmát –, büszke leszel magadra, hogy megcsináltad. Az elégedettségről, a gyönyörű kész minta csodálatáról, a jelentéséről, amit csak te értesz már ne is beszéljünk. Telik-múlik az idő, és rájössz, hogy de jó lenne még egy tetkó… Lassan kezdesz úgy kinézni, mint egy két lábon járó festmény.

HIRDETÉS (x)

– Az első tetoválásukon túleső emberek 90%-ka visszajön egy idő után, hogy szeretne újabb mintát rakatni magára – mondja Akasha.

− De mégis, mennyi idő elteltével?

− Lehet, hogy nem egy hónapon, vagy féléven belül, de egy-két év múlva biztosan. Főleg, akinek egy alkalmas mintája van, és hónapokig nem jár vissza a tetoválóhoz, az általában ellátogat újra egy év múlva a szalonba.

− Mi lehet ez az erős motiváló erő?

− Úgy szokott lenni, hogy az illető rátalál egy mintára, amit nagyon szeretne, majd elhatározza, hogy fel is varratja. Látja, amikor elkezdik a tetoválást, hogy nem valami finom dolog, az tény, ugyanakkor nem is olyan vészes… Ha az a tetkó még szépen is sikerült, sőt, esetleg szebben, mint gondolta, elkezd pörögni az agya és rááll a következő elméletre…

− A „következő elmélet” már nagyobb és több lesz, nem?

− Igen, ha kért valaki egy kisebb mintát a lapockájára, akkor ezúttal kiegészítést akarhat. A teli hátas tetoválással kezdőknél figyeltem meg azt, hogy általában hozzá tartozik majd a két kar is, mert előbb-utóbb oda is mintát akarnak – de ez inkább a férfiakra igaz. Meg szoktam kérdezni a vendégeimtől, hogy ha kérnek a felkarjukra egy tetoválást, gondoltak-e arra, hogy folytassuk lefelé. Ha azt mondják, hogy igen, akkor az egész kart megtervezem, hogy hozzá tudjam igazítani az alkari résznél is a majdani folytatást. Ilyenkor egy olyan befejezést adok a mintának, ami nem is számít befejezésnek, hogy bármikor tudjuk folytatni. De először érdemes átgondolni, átbeszélni a tetoválóval, hogy a későbbiekben mit szeretnénk. A párom például a 10%-ba tartozik bele, Ő valószínűleg nem fog már több tetoválást készíttetni.

− Visszatérve a közhelyre, hallottam már olyan mazochistákat, akik a fájdalomért fekszenek újra és újra a tű alá.

− Ó, csak szóljanak, szívesen végigkarcolom a hátukat festék nélkül! Viccen kívül, igen, van olyan, aki tetoválás-érzés függő. Könyörög, hogy csak egy vonalat húzzak rá… Ez olyan, mintha valaki elkezdi piercingeltetni magát: van az orrában, aztán jó lenne a nyelvébe, a szájába és így tovább. De a mazochizmuson kívül szerintem inkább a megújulás érzése vonzza az embereket, hiszen olyan sok jó ötlet és szép minta van, hogy nehéz nekik ellenállni. Jó érzés viselni életünk végéig őket! Sok vendégemtől hallottam, amikor visszajött egy év múlva, és elkezdtem a tetoválást, hogy „hú, hiányzott ez az érzés”.

Kíváncsian várjuk a kérdéseiteket, ötleteiteket, hogy milyen témáról szeretnétek itt olvasni a tetováláson belül!

Nyomtatás E-mail

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS

Kedvelj bennünket

Motoros filmadatbázis

Blogok

A hosszú hétvége nagy részét Pilismaróton töltöttük a Szobi Révnél. Ezúttal nem motoros találkozó volt...
Bővebben...
Miután kedden motoroztam egy kellemeset bár elég rövidet, másnap arra mentem ki a garázsba, hogy...
Bővebben...

Rólunk

"A jó kislányok a mennybe mennek, a rosszak mindenhova"

A Csajokamotoron.hu magazin oldalain minden információt megtalálsz, ami a motoros nőket érdekli, amire szükségük lehet a motoros jogosítvány megszerzéséhez, vagy egy motoros túrához. 

Iratkozz fel a hírlevélre!