Mi van a rózsák alatt?

Tartalomjegyzék

altÉletem első tetoválását, tizennyolc évesen szereztem. Még a szalonba is félve mentem be, mert soha sem voltam olyan helyen.

Így visszagondolva, tíz év után, már nevetek magamon, de hát, egyszer mindent el kell kezdeni valahol.

 

HIRDETÉS (x)

 

Hajdúszoboszlón, a „közgázban”, mert a köztudatban csak így hívtuk a középiskolát, ahová jártunk, az egész osztályban szinte csak én szerettem a rock zenét.

Szerencsére, az, hogy állandóan cikiztek a rock miatt, mert ugye a csajok inkább diszkóba jártak, nem ölte ki belőlem a szeretetet és tiszteletet a Bon Jovi zenéje iránt, amire még általános iskolás koromban találtam rá. Persze, jártam diszkóba, de ha néha jól is éreztem magam, nem volt az igazi, tudtam én… Mindig ott álltam a sarokban, és arra gondoltam, mit keresek itt… Hiába, amit erőltet az ember, az régen rossz.

Ezzel, kihúztam a négy évet, és érettségi után, első utam egy helybeli tetováló szalonba vezetett, ahol megismertem Rozsolinszky Ildit, aki életem első mintáját varrta rám, egy „Bon Jovi” feliratot a hasamra.

Izgalommal teli pár órahossza volt, míg kész lett a mű. Rájöttem, hogy milyen jó, már csak úgy önmagában a szalonban lenni. Valahogy otthon éreztem magam abban a környezetben, és az emberek között.

Zenét hallgattunk, mellettünk szintén tetováltak valakit, és közben Ildi próbálta elterelni a figyelmemet arról, hogy fájt a varrás.

 

HIRDETÉS (x)

Amikor kiléptem az utcára, a világ legboldogabb embere voltam. Piszkosul égett a bőröm, és éreztem, hogy itt-ott folydogál a vér, ami csiklandozta a hasamat. Hazaérvén, Püspökladányba, örömittasan mutattam meg anyunak az új szerzeményemet. Persze, ő ezt nem értékelte úgy, de a mai napig nem szereti a tetoválásokat. Ízlések és pofonok…

 

Rendületlenül kentem a sebet az előírt kenőccsel, és majd megőrültem, míg teljesen leesett a seb és lehámlott a felület. Azután, biztonsággal töltött el a tudat, hogy rajtam van a jel, egy rész önmagamból…

Ahogyan teltek-múltak az évek, rájöttem, hogy ez a felirat kevés a Bon Jovi-hoz… Tehát, valami sokkal nagyobb és sokatmondóbb tetoválást szerettem volna. Még nem tudtam, hogy mit, de abban biztos voltam, idővel rám talál a megfelelő ötlet…

Szóltam Ildinek, hogy találjunk ki valamit, és fedje le a feliratot. Mivel imádom a fekete rózsákat, nem volt nehéz döntés, milyen mintával legyen a takarás.

Itt viszont már jobban szenvedtem. Nem csak a fájdalom miatt, az még hagyján, erre már azt mondom… Hanem, amikor a csípőcsontom közelébe ért Ildi a tűvel, majd’ meghaltam, annyira csiklandozott. Szegény, nem egyszer rám szólt, hogy ne röhögjek, mert mozog a hasam… Kemény meló volt megállni a nevetést…

De, amikor készen lettek a rózsáim, fura volt látni, hogy eltűnt a felirat. Tehát, innentől kezdve, vártam az ihletet, amikor meg fogom érezni, milyen legyen az új, de végleges Bon Jovi-s tetoválásom.altalt

Nyomtatás E-mail

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS

Kedvelj bennünket

Motoros filmadatbázis

Blogok

Mennek a hírek, jönnek a felsorolások, motoros-teherautó, motoros-személyautó karambol, szörnyet halt az úton, a kórházban......
Bővebben...
Nem vagyok nagy túrázó, inkább motorozok mint gyalogolok, azért néha csak rászánom magama. Most hétvégén...
Bővebben...

Rólunk

"A jó kislányok a mennybe mennek, a rosszak mindenhova"

A Csajokamotoron.hu magazin oldalain minden információt megtalálsz, ami a motoros nőket érdekli, amire szükségük lehet a motoros jogosítvány megszerzéséhez, vagy egy motoros túrához. 

Iratkozz fel a hírlevélre!