Évi

Évi - .

Először 18 éves koromban ültem motorra, akkor ismertem meg a férjem, akinek volt egy 250-es MZ-je. Akkor ez nagy szám volt (1993-ban)! Ő tanítgatott egy kicsit, de aztán született egy gyermekünk és így egy időre abbamaradt a motorozás.

Pár év múlva kaptam egy robogót, amivel dolgozni jártam, de igazán két éve kezdtem a kétkerekezést. Régi álmom teljesült, amikor megkaptam a jogosítványomat, és most már a nagy lányommal és a férjemmel hármasba tudunk motorozni.

HIRDETÉS (x)

Mindig nagyot dobbant a szívem, ha meghallottam egy motornak a hangját és 2006 nyarán végre sikerült a pénzt és az időt is összehozni egy motorvizsgára. Először kaptam egy 150-es robogót, amivel nem sokáig értem be, és elkezdtem a könyörgést a férjemnek, hogy vegyünk egy „igazi” motort.

Addig fajult a dolog, hogy fél év alatt sikerült begyűjteni négy darabot! Na nem újat, hanem természetesen használtan. Egyik szép volt a másik jó a harmadik olcsó és így tovább. Így lett a második motorom egy Kawasaki ZX 400. Ez egy 60 lovas csodaszép sportgép volt. A motor hibája volt e, vagy az enyém nem tudom, de hosszútávon teljesen kikészített, a csuklóm a nyakam a hátam mindenem sajgott. Így egy idő után fájó szívvel, de megváltam tőle.

Évi profiljaKözben jött a harmadik, egy Honda Transalp személyében, ami maga az álom szép erős kényelmes. Ez a férjemé ugyan, de azért néha én is használhatom. Több mint 200 kg + a férjem, aki bátran mögém ül (nem kis feltűnést keltve ezzel), az alig több mint 50 kilómmal nem egyszerű művelet így a közlekedés. A magas súlypontja miatt nem igazán női motor, bár nagyon élvezem!

Tavaly januárban sikerült megtalálnom a nagy őt egy Honda (XELVIS) VT 250-ben. A többi 250-es gép mind kistestű volt, ez viszont elég nagy és kényelmes. Egy családba egy nagy motort elég fenntartani (anyagilag) ezért gondoltuk azt, hogy nekem elég egy kisebb. Úgy érzem végre megtaláltam az igazit!

HIRDETÉS (x)

Akárkivel beszéltem, akinek ilyen járgánya volt mindenki csak dicsérte. Hihetetlenül nyomatékos a motorja, nem kell folyton váltogatni, mégis gyorsul, ha arra van szükség így a városba és hosszútávra is nagyon bevált. Mindenkinek tudom ajánlani! Imádom úgy, ahogy van!

Sok motor tetszik, megnézem, megfordulok utána, de hogy melyik az igazi az csak a használat során derül ki, és mindenkinek más a jó. Nagyon tetszett a Kawasaki is, szuper volt, amikor két-három másodperc alatt már 80-on volt, de mégsem az én stílusom. Tetszik a Transalp is, de az meg tényleg nem nekem való, be kell ismernem.

Ez az első motor, amin csak a motorozásra kell figyelnem és élvezni, ahogy az arcomat fúja a szél. Egy álmom azért nekem is van: BMW F650, de úgy tűnik találtam egy hozzá hasonlót, amibe első látásra beleszerettem (és már a garázsban áll) csak még egy kis szépítés kell, és mire itt a tavasz, jöhet a motorozás! Ő egy Aprilia Tuaereg 350. Nagyon kényelmes szép, bírja a terepet és remélem sok hosszú utat teszünk meg nyáron. Régen, amíg nem tudtam motorozni a chopperek tetszettek, de amióta nem csak nézem, hanem használom is őket rájöttem, hogy az endurók valók a „jó” magyar utakra.

Van egy kis társaság, akikkel el szoktunk menni motorozni, és ott mindenkinek endurója van. Ők mindig teljes kényelemben közlekednek, míg én majd leesem a motorról. Ha valaki a száguldást szereti, annak sportgép kell persze, de én azt szeretem, ha szabadon kényelmesen élvezem az utazást.

Aki még nem motorozott, el sem tudja képzelni micsoda élmény, de aki egyszer megszereti, az sosem tud róla lemondani. Olyan, mint a kábítószer! Én ha motoron ülök, mindig fülég ér a szám. Ami még szintén csodálatos dolog, hogy a motorosok mennyire összetartanak. Bárhol kerülsz szorult helyzetbe a másik motoros biztosan segít neked és ez nagyon jó érzés. Lányok motorra fel!!!

Nyomtatás

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS