Mádai Melinda „Anu”

Tartalomjegyzék

madai-melinda-anuA fiatal debreceni motoros hölgy, Mádai Melinda „Anu" nemcsak két kislány büszke anyukája, hanem a HBME (Hajdú Bihari Motorosok Egyesülete) volt alelnöke, és számos rendezvény, jótékonysági gyűjtés szervezésében vette ki a részét.

A motorozás Anu életében nagyon sokat jelent. Ennek a „szerelemnek" a kialakulásáról, az élményeiről és a motoros rendezvényszervezésről is mesélt nekünk.

Hogyan kerültél kapcsolatba a motorozással?

─ Nagyon fiatalon, úgy 14-15 évesen, amikor a barátnőmmel elkötöttük az apukája Simsonját. Berúgtuk, ami önmagában is dicsőség volt, a barátnőm felugrott mögém, és mentünk... Párszor elvágódtunk a kukoricásban, mire megtaláltam az egyenest, de egy életérzés volt. A lakótelepen már nagyon menőnek éreztük magunkat. Úgy kiabáltak ránk a telepi fiúk, hogy „Váltsááál már te hülyeeeee!!!" – sokáig csak az egyest találtuk meg. Visszafele toltuk a szinyót, azt hiszem túlmelegedhetett... Felkészültünk a reggelre, hogy mit fogunk kapni. Nem kis megkönnyebbülés volt, amikor meghallottuk, hogy apuka beindítja a gépet, és elment dolgozni. MEGÚSZTUK. Bár nem érdemeltük meg, jogsi nélkül, bukó nélkül, személyt vinni... Ááááááá...

HIRDETÉS (x)

Mióta motorozol jogsival...?

─ Körülbelül 5 éve.

Milyen motorjaid voltak?

─ Most egy Honda Vt250-em van, előtte pedig egy Yamaha Fzr 400-om volt. A VT közelebb áll hozzám, kényelmesebb, olyan, mintha rám szabták volna, ő a „Kis Ő".

Hogyan lett belőled motoros csaj?

─ Hamarabb szerveztem motoros rendezvényeket, mint ahogy elkezdtem volna motorozni. A volt párom hozott haza 5 évvel ezelőtt egy gyönyörű jószágot (Suzuki GSXF-600). Egy közösségi portálon kezdett el szervezkedni, akkor februárban, hogy akinek van kedve gurulni a Vekeri-tóhoz (15 km), az jöjjön. Segítettem neki, ha már ez volt a mániája, útvonalat választottunk, és így tovább... 20 motoros helyett, több mint 100 jelent meg. Mindenki örült, élvezték az egészet, és gondolom, nem kell bemutatni, milyen is a benzingőzzel átitatott környezet, ahol nem számít honnan jöttél – beszippantott, függő lettem. Sok biztatást kaptunk, hogy csináljuk, hát mi csináltuk. Egy darabig utas voltam, de onnantól kezdve meg volt írva a sorsom.

Mi volt az eddigi leghosszabb motoros túra az életedben?

─ Erdélyben voltam többször is, kb. 500 km-t mentünk be. De, jobban szeretem a rövidebb utakat.

A hétköznapokban a városi közlekedésre is használod a motort, vagy inkább csak túrázásra?

─ Praktikusabb, könnyebb parkolni, kevesebbet fogyaszt. Motorral körülbelül negyed annyi idő alatt el tudok intézni bármit, mint autóval. Összenőttünk.

 

Nyomtatás E-mail

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS

Kedvelj bennünket

Motoros filmadatbázis

Blogok

Mióta karanténban vagyunk, olyan terülj-terülj asztalkám van nálunk, mint ide Lacháza. Hétvégén pl. egyik nap...
Bővebben...
Helyzetre való tekintettel egyre több időt tartózkodók otthon. Ennek egyik előnye, hogy kiülhetek az erkélyre...
Bővebben...

Rólunk

"A jó kislányok a mennybe mennek, a rosszak mindenhova"

A Csajokamotoron.hu magazin oldalain minden információt megtalálsz, ami a motoros nőket érdekli, amire szükségük lehet a motoros jogosítvány megszerzéséhez, vagy egy motoros túrához. 

Iratkozz fel a hírlevélre!