Mádai Melinda „Anu”

Tartalomjegyzék

madai-melinda-anuA fiatal debreceni motoros hölgy, Mádai Melinda „Anu" nemcsak két kislány büszke anyukája, hanem a HBME (Hajdú Bihari Motorosok Egyesülete) volt alelnöke, és számos rendezvény, jótékonysági gyűjtés szervezésében vette ki a részét.

A motorozás Anu életében nagyon sokat jelent. Ennek a „szerelemnek" a kialakulásáról, az élményeiről és a motoros rendezvényszervezésről is mesélt nekünk.

Hogyan kerültél kapcsolatba a motorozással?

─ Nagyon fiatalon, úgy 14-15 évesen, amikor a barátnőmmel elkötöttük az apukája Simsonját. Berúgtuk, ami önmagában is dicsőség volt, a barátnőm felugrott mögém, és mentünk... Párszor elvágódtunk a kukoricásban, mire megtaláltam az egyenest, de egy életérzés volt. A lakótelepen már nagyon menőnek éreztük magunkat. Úgy kiabáltak ránk a telepi fiúk, hogy „Váltsááál már te hülyeeeee!!!" – sokáig csak az egyest találtuk meg. Visszafele toltuk a szinyót, azt hiszem túlmelegedhetett... Felkészültünk a reggelre, hogy mit fogunk kapni. Nem kis megkönnyebbülés volt, amikor meghallottuk, hogy apuka beindítja a gépet, és elment dolgozni. MEGÚSZTUK. Bár nem érdemeltük meg, jogsi nélkül, bukó nélkül, személyt vinni... Ááááááá...

HIRDETÉS (x)

Mióta motorozol jogsival...?

─ Körülbelül 5 éve.

Milyen motorjaid voltak?

─ Most egy Honda Vt250-em van, előtte pedig egy Yamaha Fzr 400-om volt. A VT közelebb áll hozzám, kényelmesebb, olyan, mintha rám szabták volna, ő a „Kis Ő".

Hogyan lett belőled motoros csaj?

─ Hamarabb szerveztem motoros rendezvényeket, mint ahogy elkezdtem volna motorozni. A volt párom hozott haza 5 évvel ezelőtt egy gyönyörű jószágot (Suzuki GSXF-600). Egy közösségi portálon kezdett el szervezkedni, akkor februárban, hogy akinek van kedve gurulni a Vekeri-tóhoz (15 km), az jöjjön. Segítettem neki, ha már ez volt a mániája, útvonalat választottunk, és így tovább... 20 motoros helyett, több mint 100 jelent meg. Mindenki örült, élvezték az egészet, és gondolom, nem kell bemutatni, milyen is a benzingőzzel átitatott környezet, ahol nem számít honnan jöttél – beszippantott, függő lettem. Sok biztatást kaptunk, hogy csináljuk, hát mi csináltuk. Egy darabig utas voltam, de onnantól kezdve meg volt írva a sorsom.

Mi volt az eddigi leghosszabb motoros túra az életedben?

─ Erdélyben voltam többször is, kb. 500 km-t mentünk be. De, jobban szeretem a rövidebb utakat.

A hétköznapokban a városi közlekedésre is használod a motort, vagy inkább csak túrázásra?

─ Praktikusabb, könnyebb parkolni, kevesebbet fogyaszt. Motorral körülbelül negyed annyi idő alatt el tudok intézni bármit, mint autóval. Összenőttünk.

 

Nyomtatás E-mail

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS

Kedvelj bennünket

Motoros filmadatbázis

Blogok

A hosszú hétvége nagy részét Pilismaróton töltöttük a Szobi Révnél. Ezúttal nem motoros találkozó volt...
Bővebben...
Miután kedden motoroztam egy kellemeset bár elég rövidet, másnap arra mentem ki a garázsba, hogy...
Bővebben...

Rólunk

"A jó kislányok a mennybe mennek, a rosszak mindenhova"

A Csajokamotoron.hu magazin oldalain minden információt megtalálsz, ami a motoros nőket érdekli, amire szükségük lehet a motoros jogosítvány megszerzéséhez, vagy egy motoros túrához. 

Iratkozz fel a hírlevélre!