Megyeri Tímea

A történetem 3 éves koromra nyúlik vissza: apum másodállást vállalt egy pékségben és ennek apróbójából vásárolt egy 150-es Mz ETZ-t. Már akkor nagyon megtetszett a moci!

Mindig mondogattam neki, hogy vigyen el motorozni, így hát felültetett maga elé, és száguldottunk is.

Sok olyan pillanatra emlékszem, amikor mamámnál voltam, játszottam az udvaron és már messziről meghallottam apum motorjának a hangját, és szaladtam ki az utcára. Általában kétháznyit sikerült elé futni. Akkor megállt, szintén felvett maga elé és elgurultunk mamám házáig.

Már az is nagy élmény volt számomra, hogy pár métert gurultunk! Meg kell említenem, hogy ekkor még minden évben jártunk fel Pestre, az autó kiállításra és az egyik évben voltak gyerek sportmotorok. Emlékszem, könyörögtem apumnak, hadd menjek egy kört, de végül nem engedte meg, mert „túl kicsi vagyok még hozzá”.

HIRDETÉS (x)

Hát mit ne mondjak, nagyon szomorú voltam, de engesztelésül kaptam egy lufit. Pár év múlva apum otthagyta ezt a mellékállást, ezen apropóból a motornak is mennie kellett. Nagyon sajnáltam, de nem csak én, anyukám is (aki nem igazán rajong a motorokért, és azért sem igazán, hogy apummal motorozunk) megsiratta, amikor elvitték. Faternak ezután jó darabig nem volt motorja…

Majd telt-múlt az idő, elkezdtem cseperedni. Lehettem olyan 11-12 éves, amikor már előálltam anyumnak azzal az ötlettel, hogy majd motorozni fogok. Anyum elég megértően azt válaszolta rá: „Fiam, ha neked az kell, akkor majd azt veszünk.” Szerintem arra számított, hogy majd elfelejtem ezt a gondolatomat. De nem így lett!

14 éves voltam, amikor már tényleg a sarkamra álltam: már pedig én motorozni fogok. Anyum barátnőjééktől kaptam kölcsön egy Simsont. Nem adták el nekünk, mert a fiuk motorja volt, még suhanc korában, ezért meg akarták tartani emléknek.

Gondoltam, nem is baj, mert valami vagányabb sportmotorra vágytam. Faterral együtt róttuk a köröket a Simóval, mire megtanultam rendesen váltani és kormányozni. Aztán már mehettem egyedül.

De volt ám gondom a géppel... Ha nem indítottam be két napig, akkor már eldugult és nem akart indulni, vagy épp alapjárat nem volt… Anyum tesója jött sokszor segíteni megszerelni, mivel apum se nagy motorszerelő. De lényeg a lényeg: a Simón tanultam meg motorozni és így is szerettem, a hibáival együtt.

Lassan de biztosan közeledett a 15. születésnapom. Nézegettem már előre, milyen motorok tetszenének.

Elsők között szerepelt az Aprilia RS 50, de az volt vele a baj, hogy a környéken majdnem mindenkinek ilyen motorja volt, és én nem akartam beállni a sorba.

Megyeri Tímea profilja a fórumbanKinéztem egy hasonló kalibert, amiből össz-vissz 2 vagy 3 darabot hirdettek a neten – ezek alapján gondoltam, hogy nem lehet egy nagy népmotor. Hát igen, nem is sok jött szembe az utakon. Ő volt életem első nagy szerelme, egy Derbi GPR R 50, de hozzám már 70-es tuning hengerrel érkezett, egy hónappal korábban a szülinapomhoz képest.

Imádtam vele motorozni! Ahhoz képest, hogy csak 70-es volt, vitte a 130 km/h-át. Jó pár évet lehúztam vele, pár motoros találkozón is megfordultunk együtt, sőt meg az egyik helyi újságba is bekerültünk. Az életem része volt… 2012 őszéig a tulajdonomban állt a drága.

Aztán megtörtént a csoda: 2013 januárjában meglett az első nagy motorom. Egy újabb álom beteljesülése: Ducati Monster 620 I.E. Némi segítséggel, de sikerült a kezeim közé kaparintani a kis drágát. Már vagy egy éve hajszoltam ezt az álmot, de csak sikerült.

Az előző szezont a párom Ducati Monster 900 I.E. motorjával húztam le, miután meglett korlátlanra a jogsim. Így hát nagy élmény volt úgy kezdeni a szezont, hogy két Ducati állt a háznál. Sokan nem is látják, a különbséget, hogy ez enyém kisebb lenne, de ez így a jó.

Nem érzem úgy, hogy az én kis Monsterem kevesebb lenne a 900-asnál. Egy élmény vele motorozni, és a pasik figyelme is rászegeződik… Egy igazi stílusos olasz csoda.

Bízom benne, hogy sok-sok évem lesz még húzni a gázkart. Lehet, hogy később már nem a Ducatival, hanem egy másik csodával, de szerintem mindig olasz párti maradok.

Kívánom minél több hölgynek, hogy részesüljenek ebben az élményben. Ne hagyjuk meg CSAK a férfiaknak ezt a sportot, ez a CSAJOKÉ is! Kívánok nektek széles utat és balesetmentes közlekedést!

Nyomtatás E-mail

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS

Kedvelj bennünket

Motoros filmadatbázis

Blogok

Pünkösd miatt rövid hét volt, vagyis nekem olyan szerencsém volt, hogy több nap volt pihenős...
Bővebben...
Az ovi utolsó hete nagyon kemény. Mármint nekem... Évzáró, utolsóminden, táborszülői, sulisintéznivalók, füzetcsomagátvétel, apáknapja, úristenmindjártittazanyámis,...
Bővebben...

Rólunk

"A jó kislányok a mennybe mennek, a rosszak mindenhova"

A Csajokamotoron.hu magazin oldalain minden információt megtalálsz, ami a motoros nőket érdekli, amire szükségük lehet a motoros jogosítvány megszerzéséhez, vagy egy motoros túrához. 

Iratkozz fel a hírlevélre!