Dobsa Bettina

Tartalomjegyzék

Apukám szerint mindig is fiúnak „készültem”, talán ezért van az, hogy világ életemben több fiú barátom volt, mint lány.

 

Bár kiskoromban nem motorozhattam, soha nem a babákkal foglaltam le magam, inkább szaladgáltam, bicikliztem több-kevesebb sikerrel. Ahogy cseperedtem fel, apukám vagány kék kis robogóján sokat üldögéltem. Néha elvitt egy-egy körre, ami örök élmény maradt. Bár csak harminc körül mehettünk, és még a kormányt sem nagyon értem el, de már lehetett rajtam látni, hogy ez lesz az életem.

HIRDETÉS (x)


Telt múlt az idő, egyre jobban érdeklődtem a motorok és a szerelés iránt. Sokat segítettem kisinasként apukámnak – legalábbis próbáltam segíteni. Tulajdonképpen apa szerelt, én meg néztem. Gyorsan elrepültek az évek, nővérem is elkezdett motorozni. 

Őszintén megvallva nem túl sokat motorozott, de azt hiszem, hogy élvezte és ugye ez a fontos. Szépen lassan bekerültem én is a motoros bandába, és még jobban megőrültem a motorokért. Ezért kaptam egy kis JOG-ot, amivel kiélhettem magam – mert ugye a motor nem jogsival megy.

A kezdeti nehézségek után, amit egy garázskapu bánt, egész jól belejöttem. Elkezdtem a jogsit 50 ccmre és már csak a cross, és a gyorsasági kategória jöhetett szóba. Alacsony termetem miatt maradt a gyorsasági, amit nem bántam meg. Sok hirdetés átolvasása után rátaláltam a legjobbra, egy RIEJU RS2-re.

Első ránézésre tökéletes volt: a környékünkön egyedi, mégis valamilyen szinten rá lehet mondani, hogy nőies. Az üzlet megtörtént, az ország másik feléből, hozzám került a csodajárgány. Bár először nővérem motorozgatott vele, tudtam, eljön az én időm is. Annak ellenére, hogy a moci jó állapotba volt, úgy döntöttem, át kellene fényezni.

Neki is láttunk a munkának, így mire letettem a jogsit, a motorom kasba volt. Apukám gerincproblémái miatt nem nagyon tudott dolgozni, így én szívemet-lelkemet beleadtam és minden munkából kivettem a részem. Lassacskán összeállt a motor, és azt kell mondjam, hogy nagyon jól sikerült. 

Indulás előtt a szüleimtől mindig megkaptam a szokásos mondatokat: „Vigyázz magadra!”, „Lámpát ne felejts el kapcsolni!”, „Ne hajts túl gyorsan!” - ugye természetes, hogy féltenek, de soha nem hittem, hogy ennek valaha tényleg lesz alapja. Ám nekem sajnos kijárt a rosszból is… Csak feküdtem, és megmoccanni sem mertem, de nem is tudtam volna… Vártam a szirénaszót, a mentőét, ami értem jött… Rémisztő, és soha el nem felejthető élmény…

Nyomtatás E-mail

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS

Kedvelj bennünket

Motoros filmadatbázis

Blogok

A hosszú hétvége nagy részét Pilismaróton töltöttük a Szobi Révnél. Ezúttal nem motoros találkozó volt...
Bővebben...
Miután kedden motoroztam egy kellemeset bár elég rövidet, másnap arra mentem ki a garázsba, hogy...
Bővebben...

Rólunk

"A jó kislányok a mennybe mennek, a rosszak mindenhova"

A Csajokamotoron.hu magazin oldalain minden információt megtalálsz, ami a motoros nőket érdekli, amire szükségük lehet a motoros jogosítvány megszerzéséhez, vagy egy motoros túrához. 

Iratkozz fel a hírlevélre!