Rita

Motoros „pályafutásom” négy és fél évvel ezelőtt kezdődött. Bár igazinak nem volt mondható, hiszen akkor még csak passzívan ültem motoros ismerősöm MZ-jének hátsó ülésén, mintegy csomagként.

De igazából nem is igényeltem többet, megelégedtem azzal a posztommal, hiszen – gondoltam – a feeling-et így is éreztem (ma már tudom, hogy az csak önámítás volt).

Két évvel ezelőtt kaptam meg az első motoromat az akkor 81 éves nagypapámtól, melyet ő lecserélt egy újabb típusú robogóra (immáron 83 éves, de még mindig hajtja a gépet!). Az új járgány egy piros 50 cm3-es Suzuki ECO berúgós „erőgép” volt, melyből jobb napokon és hátszéllel még a 35-40 km/órás őrületes sebességet is ki lehetett préselni. Büszke voltam rá, de nem igazán tudtam megbarátkozni vele, mert hol a berúgó-karral volt a gond, hol a gyertyát köpte be, hol meg a gázbovden szakadt el. De mégis volt egy járművem, mely legbelül, a lelkem mélyén megmozgatott bennem valamit, de az még nem tudatosult.

 

HIRDETÉS (x)
Később, 2005. nyarán aztán megcsapott engem is a kipufogó füstje. Részt vettem egy, a motoros baráti kör által Felsőcsatáron szervezett motorostalálkozón, de csak utasként. Ott láttam meg egy élénksárga Suzuki LS 650-es choppert. Kicsi volt és mégis formás, erős és mégis könnyű. Hatalmas, 151 cm-es termetemnél fogva nem igazán válogathattam magamnak nagymotorok terén, talán ezért sem érdekeltek úgy előtte. De az a moci olyan volt, mintha nekem tervezték volna. Szerelem volt első látásra, és még ott elhatároztam, hogy egy pont ugyanolyan motorért majd egyszer leteszem a jogsit.

Ám a dolog csak nem hagyott nyugodni, így tavaly ősszel belevágtam, és még a tél előtt meg is szereztem a papírokat. S ha már jogosítvány van, hát motor is kell, így elkezdtem nézegetni a hirdetéseket, míg végre rá nem bukkantam egy gyönyörű, sárga, 1987-es LS 650-re. Nem is volt kérdés, megvettem az addig összekuporgatott ösztöndíjamból egy kis szülői segítséggel.

A kezdeti nehézségeket legyőzve mára már biztos kézzel fogom a kormányt, és nem csak a magam ura vagyok, de szabadnak is érzem magam. Azt hiszem, soha nem fogok megválni az én kis Savage-emtől, mert igazán a szívemhez nőtt. S ma már két Suzuki áll a garázsban: a múlt és a jelen.

Nyomtatás E-mail

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS

Kedvelj bennünket

Motoros filmadatbázis

Blogok

Mióta karanténban vagyunk, olyan terülj-terülj asztalkám van nálunk, mint ide Lacháza. Hétvégén pl. egyik nap...
Bővebben...
Helyzetre való tekintettel egyre több időt tartózkodók otthon. Ennek egyik előnye, hogy kiülhetek az erkélyre...
Bővebben...

Rólunk

"A jó kislányok a mennybe mennek, a rosszak mindenhova"

A Csajokamotoron.hu magazin oldalain minden információt megtalálsz, ami a motoros nőket érdekli, amire szükségük lehet a motoros jogosítvány megszerzéséhez, vagy egy motoros túrához. 

Iratkozz fel a hírlevélre!