Semmi-Kis Tünde

F. Tóth Benedek, Forrás: (c) MOTOzin, - .

A motornak mindegy, hogy férfi vagy nő vezeti, az emberek viszont még manapság is furcsán néznek arra a nőre, aki nyeregbe pattan. Igaz ez az állítás?

Tíz éve még valóban elkerekedett az emberek szeme, de sokan ma is férfias dolognak tartják a motorozást.

» Azért, mert anno főként a férfiak ülték meg a lovat?

Az valóban régen volt. Manapság inkább arról lehet szó, hogy a férfiak akkor is motorozhatnak, amikor már családjuk van. Egy nőnél más a helyzet: az emberek nehezebben fogadják el, ha motorozik, és vannak, akik szerint nem is illik ez annyira a hölgyekről kialakított képhez vagy épp az anyasághoz.

HIRDETÉS (x)

Karrier

» Nos, egy terhes nő biztosan feltűnő a nyeregben, de rossz volna, ha egy anya nem ülhetne motorra…

Mára már, ha lassan is, de azért változik világ. Egyre több az olyan férfi – és nem csak motorosok között – akinek a párja motorozik. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy még én is felkapom a fejemet, ha egy nőt látok a motoron.

» Miért?

Mert bizonyos szinten elismerésre méltó dolognak tartom.

» Olvastam, hogy elég fiús kislány voltál. Még azt sem tartottad elképzelhetetlennek, hogy katona legyél.

Mindig azt mondogattam az édesapámnak, hogy ő titkon fiút akart. De minden ott kezdődött, hogy ő is motorozott. S mivel benzingőzben és férfikultuszban nőttem fel, ennek eredményeként igyekeztem úgy élni, hogy egy maszkulin társadalomban is megálljam a helyemet.

» Miért, nőként bizonyítani kell?

Nem kell. Azonban ha belesodor az élet bizonyos helyzetekbe, akkor meg lehet mutatni azt, hogy nőként is helyt lehet állni. Az sosem baj, ha egy nő bizonyítani tudja, hogy bárkinek egyenértékű partnere lehet bármiben.

» Miközben lehettél volna nővér, óvónő, mérnök, tanár, jogász; és választhattál volna magadnak más „sportot” is, például balettet, tornát vagy műúszást.

Én motorozni akartam. Egészen pici koromtól kezdve kérleltem az édesapámat, hogy én is, én is – de nem engedte. Féltett, amit utólag persze meg is értek, hiszen neki előzőleg volt egy komoly balesete.


» Ha nem engedte, hogyan tanultál meg motorozni?

Feltaláltam magam. Megoldottam. Fiús alkat voltam.

» Kicselezted az édesapádat?

Tudom, nem szép dolog, de így történt. Titokban tanultam meg motorozni 14-15 évesen.

HIRDETÉS (x)

» Mi történt, amikor megtudta, hogy a lánya motorozik?

Továbbra is féltett, de azt hiszem, valahol büszke is volt. Amikor pedig látta, hogy talán nem is vagyok olyan ügyetlen, és nem félek a két keréken, mellém állt.

» Merthogy azért veszélyes üzem a motor.

Mégiscsak két keréken gurul az ember, és nem veszik körül légzsákok. Azt gondolom, hogy minden motorosnak meg kell tapasztalnia, mit jelent elesni, borulni. Lehetőleg minél korábban. Akár úgy is, hogy szándékosan esik el és kel fel – megjegyzem erre kiváló lehetőséget ad a terepmotorozás. Csak azért, hogy tudja az illető, milyen érzés az. Hogy megtanulja, mi a teendő ilyenkor. Hiszen később is érhetik kisebb-nagyobb balesetek. A szerencsésebbek megússzák könnyű sérü­lésekkel, és ha okosak, tanulnak az esetből. Az ördög ugyanis soha nem alszik.

» Neked bőven van erről tapasztalatod. Egyszer egy komoly sérülést követően a seb elfertőződött a lábadon, és alig kerülted el az amputációt.

Megúsztam a dolgot, de sokat tanultam belőle. Már egészen fiatalon, 17-18 évesen volt szerencsém ezres gépekkel menni – úgy, hogy akkoriban már beszippantott valamennyire a szépségipar is. Utólag visszanézve örülök, hogy túléltem azt az időszakot. Tudom, talán furcsa lehet, de annál a balesetnél sem attól féltem, hogy esetleg fél lábbal kellene motoroznom. Azonban tény, minden másként alakult volna, ha akkor komolyabban megsérülök.

» Azt mondják, ha valaki leesik a lóról, azonnal vissza kell ülnie rá. A baleseted után mikor ültél először motorra?

Nem olyan gyorsan, hiszen még nyílt seb volt a lábamon…


» Mi az, ami annyira hajtott, hogy újból nyeregbe szállj?

A motorozás élménye. Bizonyos mértékig természetes is volt számomra, hogy az első adandó alkalommal visszaülök a nyeregbe. Nekem ez tényleg az életem része.

» Olyannyira, hogy még motoros kaszkadőrként is dolgoztál.

Nem tudtam egykerekezni, és szerettem volna megtanulni. Elmentem Erdős Csabához, hogy segítsen, aztán egyszerűen ott ragadtam náluk – mint a kaszkadőr balance.

HIRDETÉS (x)

» Mi tartott ott közöttük?

A folyamatos „besózottság”. Az érzés, hogy az embernek mehetnékje van, és persze az adrenalin. Kitűnő csapat volt, és nagyon jó érzés volt az is, ahogyan a nézők értékelték azt a munkát, amit végeztünk. Jártuk az országot, számos helyen felléptünk.

» Amikor szépségkirálynő lettél, ért hátrány azért, mert motoroztál?

Ha hátránynak lehet nevezni azt, hogy szerződésben tiltották meg, hogy motorra üljek, akkor igen.

» Be is tartottad ezt a pontot?

Ez a kitétel már az aláírás pillanatában is betarthatatlannak látszott. Utólag már elárulhatom, mert lejárt az a szerződésem: néha muszáj volt megtenni egy-egy kisebb-nagyobb kört.

» Meglepődtem volna, ha sikerült volna motorozás nélkül kibírnod.

Papírforma szerint megváltam a kétkerekűek világától, de az élet mindig kihívások elé állít. Nem akarom persze úgy beállítani mindezt, mint valami nagyon vagány dolgot, hiszen a szépségiparban nagyon is érthető követelmény az, hogy vigyáznunk kell a testi és szellemi épségünkre. Végül a kaszkadőrséget a szépségipar miatt hagytam abba – azt is csak azért, mert nehéz lett volna letagadni. Az országot képviseltem, bármerre jártam is a világban, mint szépségkirálynő. Sok helyen csak rajtam keresztül hallottak Magyarországról, hogy milyen az élet nálunk, hogy miként gondolkodunk.

» Ha ennyire nagy kiugrási lehetőség volt, miért hagytad magad mögött a szépségipart? Lehetne modellstúdiód, szalonod, parfümgyárad, bármid, ami szépségiparral összefügg.

Ehhez túl fiús lelkületű vagyok. Nem tagadom, nagyon tetszett az a világ, de két-három éve szakítottam vele.


» Inkább a kipufogók, a bowdenek és a lóerők világát választod?

Inkább. Mindig keresem a kihívásokat.

» Egy szépségkirálynőtől, aki motorozik talán meg lehet kérdezni, hogy melyik a jobb érzés: sétálni a kifutón vagy célba érni a befutón?

Könnyű válasz: célba érni a befutón. Az életem nagyon szép és fontos tanulási, tapasztalási időszaka volt a szépségipar, de a motorozás örök.

HIRDETÉS (x)

» Melyik volt a legjobb motorod?

Nincs különösen favorizált márkám. Sokfélét volt alkalmam kipróbálni, de a személyes választásom mégis egy ezres gyorsaságira esett. Alapszabály: terepre, túrázáshoz, aszfaltra más-más típusra van szükség. A KTM kiváló volt a sivatagban, a városban viszont Yamahával közlekedem – immár 2007 óta, és ezt a motort meg is tartom jó sokáig.

» Mi az, ami még ezek után is a nyeregbe ültet? Csak azért kérdezem, mert részt vettél egy riksa-versenyen Indiában; első nőként teljesítetted a Budapest–Bamako távot; elnyerted a Sivatag Bátor Harcosa címet.

Az élet. Az a tény, hogy én már nem változom. Aszfaltbetyárnak tartom magamat, aki nem szeret zárt pályán, körbe-körbe motorozni. Nyitott vagyok mindenre, ami a motorozáshoz köt. Kihívás pedig akad bőven. Ott van például Tibet. El tudnám képzelni, ahogyan végigmotorozom a világ tetején. De nemcsak a motorozás vonz, hanem érdekel más népek kultúrája is. Imádok utazni, menni. Látni és érezni a világot. Hogy tudjam, hol a helyem, meddig mehetek el, hogy érezzem, mitől jó vagy rossz valami. Ahhoz, hogy értsük, mi vesz körül bennünket, látnunk kell szegénységet, gazdagságot, betegséget, boldogságot. Ehhez viszont menni és tapasztalni kell. Mert bár porszemek vagyunk, de alkotói is a mindenségnek. Ez az egyensúly lényege. Mert van, amikor hangyák vagyunk, máskor viszont félistenek. Mi alakítjuk a körülöttünk lévő világot.

» Tiszta tao.

Mert nem a cél a lényeg, hanem az út, ami odáig vezet. A tapasztalás. És ebből nem engedek. Életem mottója: „Dolgozz úgy, mintha örökké élnél, viszont élj úgy, mintha holnap kellene meghalnod.”

» Sosem érezted úgy, hogy megpihennél egy kicsit, hogy azt mondod, most egy kis időre elég?

A bamakói túra fárasztó, embert próbáló út volt. Több mint nyolcezer kilométer és két hét motorozás után elgondolkodik az ember azon, hogy újból nyeregbe szálljon-e. De aztán kipihened magad, és máris azt veszed észre, hogy újra úton vagy. Mert rájössz, hogy a Budapest–Bamako is arról szólt, hogy magadnak keresed a kalandot. Az út rólad szól.

Kép: Emmer László
Kép: Emmer László
Kép: Emmer László
Köszönjük az interjút: (c) MOTOzin - Motoros Világjárók Magazinja

 

Nyomtatás

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS