Kuplungos a csávó! – Mi az a tengelykapcsoló? Miért van rá szükség?
Többtárcsás kuplung
Kicsit bonyolultabb a helyzet akkor, ha a vasat hajtó motor főtengelye keresztben forog. Ez a gyakoribb helyzet. Ilyenkor a motor a sebességváltót valamiféle hajtáson (az ún. primer hajtáson) keresztül hajtja meg.
Ritkán, de előfordul, hogy a főtengelyen van a tengelykapcsoló, ezután a primer hajtás (MZ 250-es blokkjai), de általában a tengelykapcsoló (ti. kuplung) a sebességváltó bemenő tengelyén van csapágyazva. Az egyik, ritkább kivitelben ez szintén szárazon futó, de több súrlódótárcsából álló tengelykapcsoló (Harley-Davidson), de gyakoribb, hogy a sebességváltó és a primer hajtás olajban futó házában található.
A primer hajtás egy ún. külső kosarat hajt, aminek belső felülete fogazott, és a sebességváltó bemenő tengelyén szabadon forog valamiféle csapágyazáson. Ennek belsejében van a sebességváltó bemenő tengelyére szerelt, azzal együtt forgó belső kosár.
A kettő között szintén súrlódás teremt kapcsolatot, felváltva külső és belső fogazású lamellákkal, amik közül a külső fogazásúak súrlódást növelő anyagból készülnek. Ez régen parafa betétes acéllemez volt (Pannonia P20: egy gyorsulás, egy kuplung lamella-készlet), ma már műanyag alapú kompozit.
A lamellák összeszorítását a belső kosárra szerelt szerkezet végzi. Ebben lehetnek csavarrugók (Jawa) vagy lemezrugó (ETZ 125). A kiemelést végezheti a sebességváltó furatos tengelyén átdugott pálca (Jawa), vagy egyéb szerkezet (Simson). Egy ilyen tengelykapcsoló szerelésének lépéseiről készített egy barátom fotósorozatot (Jawa 250). Igen, az az én olajos kezem!
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
Fontos tudni, hogy a száraz tengelykapcsoló súrlódó felületére került olaj, zsír vagy nedvesség a tengelykapcsoló csúszását, elégését idézi elő. Ugyanezt okozza, ha az olajban futó tengelykapcsolóban nincs, vagy nem elég, vagy nem a megfelelő minőségű az olaj.
Automata kuplung
Vannak automatikus tengelykapcsolók is. A motorkerékpárokban, robogókban ezek többnyire egyszerű mechanikus szerkezetek, a személykocsikban, buszokban, teherkocsikban hidrodinamikus elven működőket használnak, azt most nem tárgyalnám.
Van ugye a raklapnál is egyszerűbbnek tekintett Babetta 207 (az egysebességes). Abban ugye nincs sebességváltó, meghúzod a gázt és megy, elengeded, nem megy. Abban a klasszikus röpsúlyos tengelykapcsoló van, amihez hasonlót a 3. ábrán látsz.
Marha egyszerű, ha növekszik a fordulatszám, a súlyok, amik a primer hajtás után vannak, rugó ellenében kifelé mozdulnak, ráfeszülnek belülről egy fazék-szerű dob belső felületére, ez viszi át a hajtást.
A robogóknál már nem ilyen egyszerű, ott két pár kúpos tárcsa van, melyek tengely irányban el tudnak mozdulni, és egy széles szíj viszi át a hajtást a hajtó tengelyről a hajtottra. Alapban a szíj a hajtó tengelyen levő két, egymástól távol levő tárcsa között, egy csapágyon nyugszik.
Amikor a fordulatszámot megemeled egy gázadással, a két, hajtó tengelyen levő tárcsát kirepülő görgők közelítik egymáshoz, megérintik, és lassanként elindítják a szíjat. A másik pár tárcsát rugók nyomják össze, így tartják feszesen a hajtószíjat.
Ahogy a görgők egyre kijjebb repülve egyre inkább közelítik egymáshoz a hajtó tengelyen levő két tárcsát, a szíj egyre nagyobb átmérőre fut fel, egyre kevésbé lesz lassító az áttétel, egyre gyorsul a robogó. Eközben ugye a hátsó, hajtott szíjtárcsák egymástól távolodnak (rugó ellenében), így egyre kisebb átmérőn fut hátul a szíj, az áttétel gyorsítóvá válik. Elmés módon így kombinálták a fokozatmentes nyomatékváltót a tengelykapcsolóval.