Kiléptem a komfortzónámból: tériszonnyal a Transfogarason
Adott egy kezdő női motoros, a tériszony, egy BMW G310R kismotor, a kitartó, türelmes srácok, 4 nap, 2028 km: Arad, Déva, Vajdahunyad, Akó kapu, Transfogaras, Transalpina.
Az elhatározásom, hogy részt vegyek egy ilyen túrán egy hirtelen döntésem eredménye volt. Amikor kimondtam, hogy megyek én is, hát nem gondoltam bele mire vállalkozom. Annak igazán örültem, hogy Csabi nem hirdette meg sehol és így csak hárman vágtunk neki a nagy kalandnak, Csabi, Zoli és én. Az idei komfort zónám feszegetése itt csúcsosodott, és megérte, hihetetlen kaland volt az egész.
2021.08.19-én indultunk a nagy kalandra Battonyáról.
Első állomásunk Aradon a Megbékélés parkban, az aradi vértanúk emlékműve volt.
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
Majd Déva következett, várlátogatás. A lépcső helyett én inkább körbe föl-sétáltam, nem bántam meg, mert Zoli lépcsőzött, nem kicsit lógott a nyelve mire felért… meg is bánta a hirtelen jött bátorságát…
Sajnos a várlátogatás után a bal motoros cipőm orrában lévő vas merevítő felmondta a szolgálatot és elkezdte a lábujjamat nyomni, pedig semmi extrát nem csináltam. Estére már minden váltás fájdalmas volt, szerencsére vagy csak jó megérzés volt, vittem csere cipőt így este a szálláson le tudtam cserélni. Saját tapasztalat: a munkavédelmi bakancsom jobban bírta, mint a másfél éves Forma motoros cipőm és persze jóval olcsóbb is volt.
Vajdahunyad várát csak kívülről néztük meg időhiány miatt, de ez a látvány így is csodaszép volt.
Ezek után tovább robogtunk Péterfalva felé, ahol egy már bevált szálláson pihentünk meg, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki erre jár.
Itt találkoztunk magyarokkal, akik voltak olyan kedvesek és megkínáltak nagyon finom nagyváradi körte pálinkával. Mondjuk nekem tökmindegy milyen gyümölcsből van – kövezzetek meg – , nem vagyok nagy pálinkázós, engem csak éget, aztán meg szédülök.
Míg én a fáradtságtól és a kis pálinkától inkább felmentem aludni. No meg, hogy Zolitól egész nap csak a kritikákat kaptam nevelési célzattal, még szomorkás is voltam kissé, ezalatt a fiúk közben csajoztak picit…
És hát Zoli Déva várban megtett lépcső kirándulása és az egész napos motorozás eredménye egy jó kis comb görcs lett estére… de vidáman viselte, viseltük.