Honda CMX 250 Rebel és Honda CMX 500 Rebel összehasonlítás
Ez az a gép, amit nekem találtak ki
Hogy miért nem vettem még nagyobb és erősebb gépet? Mert az én tudásomhoz és kirándulási/túrázási szokásaimhoz, terepeimhez éppen ez az ideális motor. Tudom, hogy bukósisakot sem „illik” úgy venni, hogy az ember nem próbálja fel, de én még Bobiét is úgy vettem, hogy egy métert sem mentem vele, mert az összes Honda CMX 500 Rebelről szóló tesztet végignyálazva a zsigereimben éreztem, hogy ez az a gép, amit a Honda nekem talált ki. Nem tévedtem.
Hihetetlen élmény volt vele már a legelső kör is, amikor elhoztam a kereskedésből. Örömmel konstatáltam, hogy ezen nem lesz több tili-toli a szívatóval, mivel a jármű injektoros, úgyhogy már a napi első indításnál is teszi a dolgát. A közel 500 km-esre sikeredett gurulás első méterein is zongorázni lehetett a különbséget a két járgányom között. Dinamikusan és nagy erővel indul, de mégsem akar kiugrani alólam. A váltó, amint hozzáérek a karhoz, azonnal és határozottan ugrik át a kívánt fokozatba.
Az áttételezését én hasonlónak érzem a 250-eséhez, ez konkrétan annyit jelent, hogy normál használat mellett 20-nál váltom a kettest, kb. 80-nál pakolom a hatodikat, a köztes fokozatok pedig egyenletesen szétszórva. Nyilván ez számos helyzetben eltér, főleg ha egy alacsony fordulatszámú, krúzolós szakaszt és egy teljesítményt kívánó, rövid idejű, de nagy tempójú előzést hasonlítunk össze.
A minap az egyik csoportban valaki szóvá tette, hogy a sorkettes gépemnek soha nem lehet olyan jó a nyomatéka, mint egy V2-nek. Bevallom, még sosem riadtam fel álmomban arra, hogy jobban el kéne mélyednem a témában. Viszont tény, hogy hatodikban, pöfögésig visszaengedett fordulatszám mellett is le tudom engedni 50 km/óra alá úgy, hogy onnan szépen visszagyorsít kis gázon is.
Az üléspozíciója kezdetben kissé furcsa volt. Az üléspróba során nem is igen tűnt fel, hogy lényegesen jobban előre kell dőlnöm, ha a kormányt megfelelően laza karral szeretném uralni. Ez a fajta pozícióváltás viszont kimondottan kedvez ezen a jelentősen nagyobb gyorsulást és sebességet produkáló gépen, mivel 100 km/óra körüli sebességnél a 250-esen tapasztaltakkal ellentétben nem érzem úgy, hogy a menetszél miatt kapaszkodnom kéne, egyszerűen csak ráhasalok az áramlatra. Nagyobb tempónál – légterelő híján – pedig marad „tankhasalás”.
A kereskedésben kapott infók alapján a hátsó rugóstagokat 4 fokozatban lehet állítani. Bár előzetesen nem egyeztettünk róla, de nekem a második legpuhább szintre állították. Ennek ellenére és a meglehetősen kemény ülés miatt az első sok ezer kilométeren nagyon pattogósnak éreztem a motort, mondhatni erősen útfelület-érzékeny volt.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
